107195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályos alkáliszilikáthidrátok előállítására

— 2 — nak következtében, hogy kristályoknak és a ínég jelenlevő anyalúgnak heterogén keverékeiből álltak, illetőleg azérr, mert különféle kristályok keverékei voltak, 5 nem voltak tartósak és az iparban alig találtak alkalmazásra. Az alkálisziLikáthidrátok -előállítására már most oly eljárást dolgoztunk ki, melynek segélyével sikerült az anyalúgok-10 ban egymástól elkülönítetten létező kristályokat előállítani és ezeket az anyalúgtól oly munkafeltételekkel elválasztani, hogy a kristályok az anyalúgot csak kis mértékben tartják vissza, mire a kristá-15 lyokhoz tapadó anyalúgnak legnagyobb részét, mint a kristályok homogén adalékát kristályosodásra késztetjük. Ily módon oly termékeket kapunk, melyek rendkívül tiszták, szárazok, pormentesek, nem 20 ragadnak, nem tapadnak össze és az egyébként szükséges őrölés és, illetve vagy szitiílás nélkül is gyakorlatilag egységes nagyságnak. Természetes, hogy a kapott termékeket utólag még őröltetjük 25 vagy szitálhatjuk is, ha finomabban szemcsés termékekre van szükségünk, mint ahogyan a terméket közvetlenül az anyalúgból megkapjuk, vagy pedig' ha gazdaságosabbnak látszik nagyofab szemcséjű 30 termékeket előállítani és ezeket megőrölni. Az alábbi fejtegetések, melyek nátriummetaszilikáthidrátok előállítására vonatkoznak, a találmány lényegének köze-35 lebbi megmagyarázására valók. Ha. nátriummetaszilikáthidrátot oldataiból rendes hőmérsékleten kristályosítjuk ki, akkor a visszamaradó anyalúg igen nyúlós és sűrűn folyós, úgyhogy a 40 belőle kiváló kristályok még nedvesek és ragadnak és ennek következtétben kereskedelmi áruként való felhasználásra teljesen alkalmatlanok. Azt találtuk már most, liogy ezek az anyalúgok, melyek közönsé-45 fíes hőmérsékleten igen nyúlósak és sűrűn folyósak, magasabb hőfokon egészen higfolyósakká válnak, úgy, hogy ha egy bizonyos hidrátot olvadáspontjához lehetőleg közel fekvő hőmérsékleten kristá-50 lyosítunk, a kristályokat mechanikáikig eltávolíthatjuk, amikor is az anyalúgnak jelentékenyen csekélyebb mennyisége tapad hozzájuk. Azt találtuk továbbá, hogy a nátnium.55 inetaszilikát oldhatósága az ilyen fokozott hőmérsékleten oly nagy, hogy a kristályokhoz tapadó anyalúg csak egészen csekély vízfelesleget tartalmaz, úgy, hogy ez a kis mennyiségű tapadó anyalúg, amikor a kristályokat az anyalúgtól el kii- 60 lönítjük és rendes hőmérsékletre lehűtjük, a kristályíelületeken csaknem teljesen kikristályosodik. Ha a lcristálytömeakkor utólagos megőrlésre nincs szükség, get a lehűtés közben mozgásban tartjuk, 65 A. kapott termek száraz és önthető és tapadáshoz, valamint csomcsodáshoz nincs hajlama mindaddig, ameddig a hőmérséklet jóval a tiszta hidrát olvadáspontja alatt van. 70 Ha a masszát, oly feltételek mellett őrizzük meg, melyek esetleg ahhoz a hőmérséklethez, amelyen a kristályokat az anyalúgtól elválasztottuk, közelednek, akkor ajánlatos, ha a kristályokhoz tapadó 75 nedvességfelesleget teljesen eltávolítjuk. Ez a nedvességfelesleg telített, nyúlós oldat alakjában van jelen, mely hajlamos a levegő nedvességének felvételére; ez utóbbi a maga részéről a 'kristálymassza 80 megfelelő mennyiségét feloldja és magasabb hőfokon ragadós masszát alkot. Eddig azt hitték, hogy ezt a jelenséget nem lehet kiküszöbölni. Azt találtuk azonban, hogy a nedvességfelesleg eltávolítható, ha a 85 kristályok hőmérsékletét az illető hidrát olvasdáspontjához közeli hőfokon tartjuk és ezen a hőfokon a kristályokon forró levegőt vezetünk el. Ugyanez a hatás érhető el akkor is, ha a masszát, előnyösen 90 a fentemlített hőmérséklet betartása mellett, vákuum hatásának tesszük ki. Mindkét esetben, tehát mindakkor, ha a maszszát csupán az anyalúgnak a kris'üályfelületeken való kikristályosítása céljából 95 csak lehűtjük, mind akkor is, ha az anyalúgot a leírt módon az anyalúg feloldott részeinek a krisztályfelületeken való kikristályosítása céljából megszárítjuk, ajánlatos a kristályokat a lehűtés és, ille- 10 tőleg vagy a szárítás közben mozgásban tartáni, hogy egymáshoz ne tapadjanak. Ha a kristályoknak egymáshoz való tapadását megengedjük, akkor a kapott maszszát, kereskedelmi célokra alkalmas ter- 10 ni ék elérésér e, aprítani vagy őrölni kell. A fentiek figyelembevételével a találmány lényeges jellemzői a következő pontokba foglalhatók össze: 1. Üj kereskedelmi árú előállítása pontosan meghatározott n alkáliszilikáthidrát, pl. nátriummetaszilikát alakjában, egyes részecskék vagy részecskékből álló aggregátumok gyanánt, gyakorlatilag kristályos alakban. 2. Ilyen termék, mint új kereskedelmi áríi előállí- 1] tása csaknem egységes nagyságú részecs-