107184. lajstromszámú szabadalom • Magasfeszültségű szigetelő
Megjelent litóH . évi szeptember hó 1-én . KAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107184. SZÁM. — "Vll/g. OSZTÁLY. Magasfeszültségű szigetelő. Brown, Boveri & Cie A. G. cég: Mannheim-Káfertal. A bejelentés napja 1931. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi december hó 13-ika. Erősáramú telepek leggyakoribb üzemzavarait az átütések és a szigetelőknek ezt követő megrongálódása okozza. Már régóta arra törekedtek, hogy vagy a lég-5 köri behatások, kapcsolási folyamatok túlfeszültségek, stb. által előidézett fényivet a szigetelektől távoltartsák vagy a íenyívne|k meghatározott átütési utat írjanak elő. Az elsőnek említett hatás el-10 érésére a szigetelők, illetve szigetelőláncok végeire fémből való védőgyűrűket vagy védőszarvakat szereltek, amelyek között az átütés megtörténhetett anélkül, hogy a szigetelőket érintette volna. Oly 15 célból, hogy a középső részében nagyon mozgékony fényívnek elvándorlását megakadályozzák, további védőgyűrűknek vagy szarvaknak egy szigetelőlánc közepe táján való felszerelése által a fényív 20 megosztását idézték elő. Ezek a védőkészülékek azonban a madaraknak nagyon kívánatos pihenőhelyet nyújtottak, úgy, hogy földzárlat veszélye fokozottabb mértékben fenyegetett. Ez okból és a nagy 25 beszerzési árra való tekintettel az ilyfajta védőkészülékek nem nagyon terjedtek el. Ezenkívül megkísérelték már a szigetelőket a lángív behatása ellen azáltal megvédeni, hogy a szigetelők ernyői SO vagy dudorai köré tetszőleges profilú fémgyűrűket szerelték, hogy így elérjék azt, hogy a fellépő kisülések a védőkoszorúkon át lévezettessenek. Az elrendezés emellett olyan volt, hogy a fényív nem 15 csaphatott befelé a szigetelőtesten keresztül és nem is maradhatott a védőkoszorúk alatt állva. Ezek a fémgyűrűk azonban a szigetelő átütési értéket nem jelentéktelenül csökkentik. Rúdszigetelőknek átütések okozta meg- íO sérülését továbbá úgy kísérelték meg elhárítani, hogy a szigetelő elkészítéséhez különböző kerámiái anyagokat használtak. Az ilyfajta szigetelőknek nagy mechanikai szilárdságú magva van, me- 45 lyet a fényívátütés hőigénybevételei ellen való védelemre nagy hőmérsékletváltozásálló kerámiai anyagból való hüvely vesz körül. Emellett különös figyelmet fordítottak a mag teljes körülburkolá- 50 sára. Az ilyen szigetelő előállítása azonban nagyon költséges és -— minthogy a hüvely a szigetelő egész hosszára kiterjed — rendkívül nehézségeket okoz a kupakoknak a belső magon való megerősíté- 55 sénél. A találmány szerinti szigetelőnél ezeket a hátrányokat úgy kerüljük el, hogy a szigetelőnek csak az ernyőit, dudorait vagy lemezeit vagy legalább egyetlen 60 helyét készítjük a fényívvel szemben hőellenállóképes, elektromosan nem vagy csak roszul vezető anyagból és erősítjük meg a tulajdonképpeni, mechanikailag igénybevett szigetelőtesten. Az összeköt- 65 tetés pl ráégetés, szerelés, rázsugorítás vagy ragasztás útján történhetik. Az új szigetelő előnyeit előállítás-technikai és gazdasági vonatkozásban nem lehet félreismerni. Így pl. a legutóbb em- 70 lített isimért kivitellel szemben a szerkezeti anyagokban lényeges megtakarítást jelent, minthogy csupán az ernyőket vagy ezek részeit kell a fényívhő ellen ellenállóképes anyagból előállítani. Ezenkívül 75 megfelelő alakítással oly egyszerű testeket kapunk, amelyeket nehézségek nélkül leheit egyenletesen kiégetni és ame-
