107183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagok előállítására

— 295 — szálak kötegének belsejében visszatartódnak, miáltal igen egyenletes hatást érünk el. Ily módon lehetséges nagymennyiségű, finoman elosztott anyagokat a szálakra 5 juttatni, vagy azokban rögzíteni. Ez különösen fontos oly fonórostok előállításánál, melyeket, ismert módon, rostköteg .szétvágásával vagy felosztásával kapunk. Finom elosztású anyagként pl. kovaföl-10 det (iníuzóriaföldet), legfinomabb üvegport, karborundumport, lecsapott kovasavat és nagyfelületű anyagokat (mint derítőföldeket), mosott aluminiumoxidot, aszbesztet, finom el osztású fémeket, oldha-15 tatlan oxidokat és sókat használhatunk. Szerves anyagokat is, mint pl. paraffint, olajakat, diszpergált gyantákat ér, műgyantákat is használhatunk. Különösen előnyösen használhatjuk fel az éles élű 20 anyagokat, mint az infuzóriaföldeket, valamint olyan anyagokat, melyeknek felülete a tömegükhöz képest nagy, valamint olyanokat, melyek adszorbeálólag hatnak, vagy pedig a képzett műanyag adszorbe-25 álhatja. Amennyiben a fentnevezett anyagoknak részecskéi a képzett műanyagon tartósan, vagy átmenetileg nem tapadnak, vagy azokba nem hatolnak be, mégis befolyá-30 solják azok felületét és szerkezetét és arra pl. reszelő hatással vannak és azt durvább fogásúvá teszik. A hatásukban, természetesen, közbenső fokozat is bekövetkezhetik, amennyiben a részecskék bizo-35 nyos hányada tapad, míg a másik, része egyéb hatást fejt ki, anélkül, hogy maradandóan tapadna. Hogy a fentemlített hatások közül melyik fog főképen bekövetkezni, az többek 40 között függ a részecskék mineműségéíől, nagyságától és alakjától, a kiindulási anyag mineműségétől és oldatának karakterétől (pl. viszkóznál többek között a cellulóz és alkali koncentrációjától és az 45 érési fokától) és végül a lecsapófürdő mineműségétől, összetételétől és hőmérsékletétől. Bizonyos esetekben előnyös, ha olyan feltételeiket választunk, melyeknél a fonalak nyálkás vagy tésztaszerű alakban 50 csapódnak ki, pl. éretlen viszkózét csekély cellulózatartalommal és aránylag nagy nátronlúg-tartalommal használunk. Az oldatok összetételének a szokásoson túlmenő variálásával (mind a nyersanyag-55 nak, mind a lecsapóanyagnak variálásával), valamint a lecsapási feltételek változtatásával a hatások messzemenő variációját érhetjük el. Ezáltal a termékek tulajdonságainak lényeges megváltozását, különösen az érdesítő anyagoknak a ros- 60 tokba való nagy százalékú felvételét cs (vagy) a felület lényeges megváltozását (különösen érdesebbé tételét) érhetjük el. Ez lényeges haladást jeleni, különösen u nedvesenfonó eljárás szerint előállított R5 műselyemél. A finoman elosztott anyagok hatását fokozhatjuk, h ü cl lecsapóközegben diszpergátokorat oldunk, melyek azt eredményezik, hogy a lecsapóközegben elosztott 70 anyagok jobban maradnak szuszpendált: állapotban (pl. szulfonált, olajokat keverünk hozzá). A fonóoldatban már a fonás előtt lehet anyagokat feloldani, melyek a diszpergált anyagok tapadását elősegítik 75 (mint pl. 3-oxitrimetiien-l,2-szulfid). Más ragasztó- és kötőanyagokat, pl. kemény ítőszuszpenzi ót is használhatunk. Az eljárás új hatása többek között abbí>n is nyilvánul, hogy a találmány sze- 80 rint előállított műanyagok oly külsőre, illetve fogásra tesznek szert, mely azokat és a belőlük előállított termékeket, mint szöveteket, kött-szövöttárukat különösen tetszetőssé teszik. Más esel-ben a műszálak 85 és az azokból előállított fonórostok könynyű feldolgozhatóságukkal tűnnek ki, pl. nagy fonóképességükkel vagy a szövött vagy kötött árukban való igen kedvező magatartásukkal. Hogy a fentemlített 90 műszaki hatás közül melyik, vagy mindkettő egyszerre nyilvánul meg, vagy hogy még egyéb is hozzájárul azokhoz, az függ, miként már említettük, részben a fonóoldat, valamint a lecsapófürdő ter- 95 ni észét ét ől és összetételétől, ^észben a fonó eljárás megválasztásától és nem a legkisebb mértékben függ a finoman elosztott anyag mennyiségiétől és természetétől. A felhasznált finom elosztású anyag 100 mineműsége, mennyisége és keménységi foka szerint különféleképpen kialakított felületet és különböző érdességet kapunk. Azonban a szálak végleges külső alakja és fogása is nagy mértékben függ a fel- 105 használt anyag természetétől, elosztásától, mennyiségétől, nagyságától, keménységétől és alakjától. Fentebb már kifejtettük, hogy élesélű anyagok, mint infuzóriaföld ós nagyfelü- 110 letű és adszorbeáló tulajdonságú anyagok, mint pl. derítőföldek, különösen erős hatást fejtenek ki. Ha ilyen anyagokat használunk, akkor éppen ezért a fonott anyagot még akkor is befolyásolhatjuk, ha 115 már a lecsapófürdőt elhagyta és általában már kevésbbé befolyásolhatóvá vált. Ezek az anyagok még akkor is képesek a