107175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a magánszűrő üzemközben való regenerálására
Megjelent litóH . évi szeptember hó 257 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107175. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Eljárás a mangánszürő üzemközben való regenelására. Molnár Dénes fő vegyész Budapest. Á bejelentés napja 1932. évi április hó 16-ika. Olyan víztisztító berendezéseknél, melyeknek zárt rendszerű vas és mangántalanítóiba klórt adagolunk, különösen ott, ahol a klórreakciótérben 5—10 percig idő-5 zik a víz, csak a vasnak válik ki jelentékeny része, a mangán főtömege ellenben még oldott állapotban marad, s csak a mangánperoxiddal bevont kvarc-szűrőn válik ki a mangánperoxid hatására, to Ilyenkor a mangántalanítás szempontjából a klór adagolásnak az a főcélja, hogy a kvarc-mangánszuperoxid réteget, mint ilyent megtartsuk, vagyis a víz mangántartalmának kiválasztása által dezoxidált 15 réteget állandóan szuperoxidált, tehát további mangánkiválasztásra alkalmas állapotban tartsuk. Bizonyos kisebb szűrősebesség mellett a mangánszűrő aktivitása egy bizonyos 20 mennyiségű vas és mangántartalmú víznél jelentékeny klóradagolással (pl. literenként 8—9 mg) 8—10 napig is fenntartható anélkül, hogy a mangánperoxid réteget külső beavatkozással kellene regene-25 rálni (oxidálni). Nagyobb igénybevétel vagy a tisztítandó víz mangántartalmának növekedése esetén — amely fluktuáció sok nyers víznél gyakori — a regenerálás már 3—4 naponként szükséges. 50 Az eddig káliumpermanganáttal ismert módon végzett regenerálás az üzem 5—7 órai megszakításával jár, tehát az üzemvezetés folytonossága, biztonsága és költsége szempontjából nem előnyös. 35 A találmány lehetővé teszi, hogy a vízszolgáltatás mennyiségének és folytonosságának megszakítása nélkül, üzem közben regeneráljuk a mangánszűrőt annyira, hogy az 5-—7 órai üzemszünettel járó i0 fentemlített permanganátos regenerálást normális szűrési sebességnél egyáltalán nem, erőltetett sebességnél is csak 6—8 hetenként kell eszközölni. A találmány eljárás a mangánszűrő üzem közben való regenerálására olyan víztisztítótelepben, melyben a nyers vízhez a mangánszűrő előtt fölös klórt adagolunk, a mangánszűrő mögött pedig a mangántalanított víz fölös klórtartalmát (pl. szénszűrővel vagy tioszulfáttal) el- 50 vonjuk, melyet az jellemez, hogy időszakosan a rendes üzemben adagolt klórmenynyiséget fokozzuk, s ezzel egyidejűleg a klórozandó vízhez annyi alkáliát adagolunk, hogy a víz a mangánszűrőn való 55 átnyomulása közben még alkalikus reákciójú legyen. A találmány értlemében tehát pl. 8—10 órás időközökben úgy módosítjuk az üzemet, hogy a rendes üzemben adagolt klór- 6Q mennyiség helyett ennél nagyobb mennyiséget adagolunk, s ezzel egyidejűleg a klórozandó vízbe annyi alkáliát (pl. nátronlúg, mészvíz) adagolunk, hogy a víz a mangánszűrőre jutásakor még kifejezet- 65 ten alkalikus reakciójú legyen. Ez a módosított üzem tehát járulékos klórmennyiség és az alkáli adagolása tekintetében tér el a rendestől. Ezt a módosított üzemet , 1—2 órán át folytatjuk, azután 8—10. órán 70 át megint rendes üzemet tartunk fenn, s ezt a két üzemet így váltogatjuk mindaddig, amíg a mangánszűrő üzemképes marad. Mikor a tisztított víz összetétele már a mangánszűrő kimerülését jelzi, az 75 üzemet megszakítjuk, a mangánszűrőt az eddig szokásos módon visszaöblítéssel és permanganáttal regeneráljuk, s azután megint a fent ismertetett váltakozó üzemet folytatjuk. 80
