107171. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyag brikett
Megjelent litóH . évi szeptember hó 255 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10TI71. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Tüzelőanyag brikett. Fehér Ottó magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi jnnius hó 7-ike. Tüzelőanyagoknak akár alacsony, akár magas hőmérséken végzett lepárlásából származó szenesítési maradékoknak (féllcoksz, koksz stb.) a szokásos kötőanyagok-5 kai, mint szurokal, bitumennel stb. az ismeretes modern tojásbrikettsajtókon való brikettezésénél két hátrány lép fel. Az egyik az, hogy az ilyen párlási maradékok likacsossága folytán a szurokszükség-10 let aránylag nagy, a másik pedig, hogy a brikettezendő szemcsék nagy keménysége folytán a présformák aránylag gyorsan kopnak el. A találmány olyan tüzelőanyagbrikett, 15 mely az azonos minőségű kötőanyaggal, pl, szurokkal, stb. eddig szenesítésnél kapott maradékokból (koksz, félkoksz) készült brikettekhez képest kevesebb kötőanyagot tartalmaz (úgyhogy pl. szurok al-20 kalmazása esetén az eddig gyártott szurkos brikettekhez képest olcsóbb) és melynek gyártásánál a formák elkopása lényegesen kisebb mérvben lép fel. A találmány szerinti tüzelőanyagbrikett 25 legalább 45 súlyszázalék kokszot vagy félkokszot, legfeljebb 45 súlyszázaléknyi, természetes, 15%-nál több illanó alkatrészt tartalmazó, a kolloidálisnál nagyobb szemcsenagyságú kőszenet vagy barna-30 szenet és 4—12 súlyszázalék szokásos brikettezési kötőanyagot tartalmaz. Megállapítottuk ugyanis, hogy ha pl. 0.1—3 mm szemcsenagyságú barnaszénfélkokszhoz a félkoksz súlyára számított 35 10—100% mennyiségű, 15%-nál több illanó anyagot tartalmazó kőszenet vagy barnaszenet mint adalékanyagot keverünk, a keverék az eddig szükségeltnél kevesebb szokásos kötőanyaggal, pl. szurokkal keverten is jól brikettezhető és a formákat 40 aránylag kevésbbé koptatja. Adalékanyagként, különösen a barnaszénnek lágy omlós, nem rostos szerkezetű féleségei, lágy kőszénfajták jönnek tekintetbe. 45 Megjegyzendő, hogy az adalékanyagnak nem kell szükségképpen egyneműnek lennie, alkalmazhatunk pl. adalékanyagul lágy kőszénből és omlós barnaszénből álló keveréket is. 50 Az adalékanyagot nem kell kolloidfinomságra őrölni, általában elégséges, ha az adalékanyag átlagos szemcsenagysága nem haladja meg a 0.5—0.8 mm-t. Vannak azonban esetek, amikor a szemcsenagy- 55 ság jóval nagyobb is lehet. Kiviteli példa: Barnaszénből készült félkokszport 8—10% lágy kőszénnel és a kész brikett súlyára vonatkoztatott 8.0—8.5% szurokkal keverve a szurok lágyulási 60 pontja fölötti hőmérséken a tojásbrikettsajtón szokott módon brikettekké sajtolunk. Ha ugyanezen barnaszénfélkokszból csak szurokkal, de a jelzett adalék nélkül 65 kellene ugyanilyen szilárdságú brikettet ugyanilyen sajtón előállítani, 9—9.5% szurokkal kellene a félkokszot keverni. Az adott esetben tehát az adalékkal kb. 1.0% szurkot takarítottunk meg. 7 0 A találmány szerinti eljárásnak még egy további előnye van. Ha félkokszot egymagában brikettezünk tojáspréseken, gyakori eset, hogy a tojásbrikettek a formába beragadnak. Ezáltal sok félbrikett 75 és törmelék keletkezik. A találmány szerinti adalék hozzákeverésével ez a hátrány is kiküszöbölhető.
