107163. lajstromszámú szabadalom • Fényelemtelep
Megjelent litóH. évi szeptember hó 255-én. MAGYAR KIRÁLYI tM^H® SZABADALMI BTRŐSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 107163. SZÁM. — VII/cl. OSZTÁLY. Fónyelemtelep. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Újpest. Pótszabadalom a 105488 számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésínek napja 1931. évi április hó 8 ina. A találmány a 1Ü548S. sz. törzsszabadalomban védett, több, egymással sorbakapcsolt fényelektromos elemből álló berendezés további kiképzése. A következők-5 ben fényelektromos elem elnevezésen olyan berendezéseket értünk, amelyek megvilágítás hatására villamos áramot szolgáltatnak. A szóbanforgó fényelektromos elemek, amelyeket, a Becquerel-cellá-10 tói való megkülönböztetés végett, száraz fényelemeknek is fogunk nevezni, tipikus példája az ismeretes réz-rézoxydul fényelem. A száraz fényelem általában három lényeges részből áll: a fémalapból, az 15 ezen elhelyezett fényérzékeny rétegből és az utóbbin elrendezett elülső elektródából. A fémalap többnyire 0.1—1 mm vastag fémlemez vagy drót, pl. a rézoxydul elem esetén rézlemez. A fényelemnek ez a fém-20 alap az egyik sarka. Fémalap gyanánt természetesen nem csupán valamely egységes elemi fémet, hanem fémötvözetet, bármely fémesen vezető anyagot, vagy ilyenek egymásra helyezett rétegeiből al-25 kotott testet is használhatunk. Fényérzékeny réteg gyanánt általában minden olyan, a villamos áramot többé-kevésbé vezető anyagot alkalmazhatunk, amelynek önmagában az a tulajdonsága van, 30 hogy reáeső sugárzás hatása alatt villamos ellenállását változtatja. A fényérzékeny réteg lehet a fémalapnak valamely vegyülete (pl. rézalap esetén rézoxidul), amelyet célszerűen magán a fémalapon 35 állítunk elő megfelelő kémiai reakció (a példaképem esetben oxidálás) útján. A fényérzékeny réteg egyik hátsó oldalát, tehát a fémalap fedi el, míg a másik, elülső oldalán az őt egészen vagy részben beborító elülső elektróda foglal helyet. 40 Az elülső elektródának az esetben, ha a fényérzékeny réteget egészen elfödi, azon sugárzás számára, amellyel a fényelemet működtetni óhajtjuk, átlátszónak kell lennie. Ezt a követelményt rendesen meg- í~> felelő eljárással készített igen vékony fémréteggel szokás kielégíteni. Az elülső elektróda anyaga néha azonos a fémalap anyagával, de néha más jó vezető is megfelel. Az elülső elektróda a fényelem má- 50 silc sarka. A száraz fényelem működését illetőleg kétféle elvi lehetőséget ismerünk aszerint, hogy a hasznos áramot létrehozó elektronok a fényérzékeny rétegből a 55 fényelem melyik sarka felé lépnek ki. Az egyik az, midőn a fény hasznos absorpciója és az elektromotoros erő keletkezése az elülső elektróda és a fényérzékeny réteg határfelületének közvetlen környeze- 60 tében történik, ez az ú. n. „elsőfalhatás" a másik, a „hátsófalhatás" pedig az, midőn a jelenség a fényérzékeny réteg és a Fómalap határfelületének közvetlen környezetében történik. Ennek megfelelően 65 az elülső elektróda és a fényérzékeny réteg optikai tulajdonságai lehetővé kell, hogy tegyék a fény számottevő részének a fényérzékeny rétegig, illetőleg a fémalapig való jutását. Az első esetben az 70 elülső elektródának lényeges szerepe van: a kivánt műszaki hatás csupán a fényérzékeny réteget borító, átlátszó réteggel valósítható meg, a második esetben ellenben az elülső elektróda lényegében vévb 75 csupán az áram elvezetésére és a fényelem belső ellenállásának csökkentésére való és számos alakban, pl. rács, gyűrű,
