107146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porózus agyagáruk előállítására

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107146. SZÁM. — XVII/a. (XVII/b., XVII/c.) OSZTÁLY. Eljárás porózus agyagáruk előállítására. Nielsen Aage mérnök Kopenhága. A bejelentés napja 1932. évi április hó 28-ika. Dániai elsőbbsége 1931. évi április hó 30-a. Ismeretes porózus agyagáruknak oly módon való előállítása, hogy az agyagtömegben gázfejlődést létesítenek. Ismeretes továbbá agyagáruknak oly módon való 5 előállítása is, hogy az agyaghoz habképző anyagokat kevernek és a pórusképződéshez szükséges levegőt oly módon nyerik, hogy a keveréket erősen átgyúrják, vagy má« módon, pl. sűrített levegő befúvásá-10 val juttatnak levegőt az agyagba. Végül pórusok képzése végett az agyaghoz előre elkészített habot is adagoltak. Az ismert eljárásoknál felhasznált agyagnak nem szabad túlmerev konzisz-15 tenciájúnak lenni, amit rendesen víz hozzáadásával szoktak elérni. A nagy víztartalom miatt azonban lehetetlen a közönséges agyagáruk előállításánál használt eljárásokat a porózus agyagáruk elő-20 állítására ^felhasználni, mivel a porózus agyag túlságosan folyós arra, hogy formáját megtartsa és ezért a szokásos módon nem lehet megmunkálni. Nem sikerül pl. porózus téglákat a szokásos módon elő-25 állítani. Az ilyen téglákat önteni kell, mímeli ett a porózus agyagot meglehetősen sokáig kell a formákban hagyni, mielőtt azokat onnan eltávolíthatnók. Azonkívül a tekintélyes vízmennyiség fokozott be-30 száradási térfogatveszteséggel jár, úgyhogy a repedésmentes száradás nehezen biztosítható. Ezt a hátrányt, bizonyos mértékig, oly módon igyekeztek kiküszöbölni, hogy az 35 agyaghoz vízben kötő, vagy vizet lekötő anyagot, pl. gipszet adtak. A találmány oly eljárás, mely a fenti hátrányokat teljesen kiküszöböli. Eszerint az agyaghoz, mielőtt azt önmagában véve 40 ismert módon porózussá tennők, víz helyett az ú .n. „Schlickermasse" előállításánál ismeretes folyósítóanyagokat adunk és ezáltal az agyagot folyékonnyá tesszük. Az ezután porózussá alakított agyagtömeget vegyi anyagok hozzáadásával, vagy 45 már előbb hozzáadott anyagok vegyi át alakításával, oly konzisztenciára hozzuk, hogy azt szokásos módon formálhatjuk. Azzal, hogy az agyaghoz nagyobb vízmennyiséget nem adunk, az anyagot tet- 50 szőleges hosszú vagy rövid ideig folyós konzisztenciában tarthatjuk. Az eljárás foganatosítására való eszközök önmagukban véve ismeretesek. Az ú. n. „Schlickermasse" előállítására 55 való anyagok alkalihidroxidok vagy alkaliák gyenge sav gyökével képezett sói, pl. szóda, hamuzsír, vízüveg, stb. Ezek az anyagok az agyag kollóidális szerkezetét változtatják meg hozzáadásuk következté- «0 ben az agyag, amennyiben azokat bizonyos határok között adagoljuk, folyóssá válik. Az ily módon elfolyósított agyagot a fent ismertetett módszerek egyikével tesz- 65 szűk porózussá. Azután a tömeget ismét szilárdabb konzisztenciájává alakítjuk, még pedig vagy az előbb folyósítóként használt anyagok további hozzáadásával, vagy egyéb anyagok, mint savak vagy sók, 70 pl. konyhasó, nátriumszulfát, kalciumszulfát, kalcium- vagy magnéziumklorid, hozzáadásával. Az eljárást használhatjuk úgy a durvamint finom kerámiai termékek előállítá- 75 sára. Szabad,almi igények: 1. Eljárás porózus agyagáruk előállítására, melyet az jellemez, hogy az agya-