107145. lajstromszámú szabadalom • Röntgen-telep

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107145. SZÁM. — Vll/'e. OSZTÁLY. Röntgen-telep. Koch & Sterzel Aktieug-esellscliaft cég: Dresden. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 27-ike. Ismeretesek már oly Röntgen-telepek, amelyek transzformátorból, Röntgen-cső­ből és fűtő transzformátorból állnak, ame­lyek mindannyian tokban vannak elren-5 dezve. A Röntgen-sugarak a tokból külön ellenzőkön (ellenző nyílásokon) lépnek ki. Az ilyen berendezés teljesítménye azonban korlátozott, mert a Röntgen-cső túlterhelé­sekor' a csövön belül visszgyujtások léphet-10 nek fel. Továbbá pedig azért, mert válta­kozó áramhoz közvetlenül kapcsolható Röntgen-cső csak kisebb feszültségekkel működtethető. Ha nagyobb teljesítményű telepet aka-15 runk létesíteni, akkor egyenirányító szer­vekre van szükség, esetleg kondenzátorok igénybevételével az egyenirányított fe­szültség görbéjének ellapítáisára vagy növelésére. 20 Az ily Röntgen-telepeknél azonban eddig csak oly szerkezetet alkalmaztak, amelynél az összelrendezésében többé-kevésbbé ter­jedelmes berendezést külön nagyfeszült­ségű térben rendezzük el, amelynek falán 25 át a Röntgensugarak a kezelő helyiségbe jutnak, vagy pedig a nagy feszültségeit elő­állító berendezés a kezelő helyiségtől el­különített szobában van, az egyenirányí­tott nagy feszültség pedig vezetékek útján 30 jnt csak a kezelő helyiségbe, amelyben a Röntgen-cső helyeit foglal. Az egyenirá­nyító berendezés azonban mindkét esetben helytálló. Míg az első esetben a Röntgen­sugarak a Röntgencső rossz hozzáférhető-85 sége és a sugarak útjának korlátozott be­állíthatósága folytán nem használhatók univerzálisan, addig a második esetben az a hátrány mutatkozik, hogy a nagy feszült­ségű vezetékek érintés elleni védelmet kö-40 vetélnék, másrészt pedig villogási jelensé­gek folytán légoxidációs termékeket pro­dukálnak, amelyek a kezelő helyiségben tartózkodó személyzet egészségét veszé­lyeztetik. Ezek a hátrányok csak külön szellőző készülékekkel szüntethetők meg. 45 Könnyen felléphetnek továbbá ily, külön nagyfeszültségű vezetékeken át kapcsolt berendezéseknél nem várt rezonancia jelen­ségek a nagyfeszültségű körben, minthogy a gyakran eléggé hosszú nagyfeszültségű 50 vezetékek és átvezetések térbeli helyzete egymáshoz képest minden esetben külön­böző. Ezenfelül gyakran jelentkezik az ily telepeknél <1Z H hátrány is, hogy a nagy­feszültségű készülékek elhelyezéséhez szűk- 55 séges helyiség nem áll rendelkezésre és más értékes helyiségeket kell e célra feláldozni. Mind e hátrányokat elkerüljük, a talál­mány szerint az egyenirányíitáshoz szük­séges részeknek a Röntgen-csővel és a 60 transzformátorral együtt a kezelő helyi­ségben elrendezett, közös, földelt tokban való összeépítése által. Az egyenirányító részeit tartalmazó tok, ill. tokrészek is már most úgy rendezhetők el mozgékonyan, 65 hogy a Röntgen-cső sugarainak útja a kü­lönböző munkairányokba beállítható. Emellett előnyöesn akként építjük be az egyenirányításhoz szükséges részeket, va­lamint a Röntgen-csövet és a transzformá- 70 tort a közös tokba, hogy az egyenirányító részei és esetleg a transzformátor is a cső harántsíkjához szimetrikusan helyezked­nek el és egymáshoz képest akként feksze­nek, hogy az egyenirányított feszültséget 75 vezető végei közvetlenül a Röntgen-esövön át köttetnek össze. E kialakításnál lehe­tővé válik a transzformátornak, illetve a transzformátor pólusoknak az egyenirá­nyító szelepeknek, a fűtő átalakítónak és 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom