107129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tisztán átlátszó műgyantamasszák előállítására

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107129. SZÁM. — IVh/'l. OSZTÁLY. Eljárás tisztán átlátszó műgyantamasszák előállítására. Alig. Nowack A. G. cég és Dr. Hessen Richárd vegyész és műszaki igazgató Bautzen. A bejelentés napja 1931. évi december hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi december hó 10-ike. Eddigelé vízszerűen átlátszó, keményített műgyantamasszákat csak úgy tudtak előállítani, hogy rezolokat felhevített, folyékony; állapotban formába öntötték és azokat e formá-5 ban,, rendkívül óvatosam hosszú ideig, tartó keményítőelj ár ásnak vetették alá, azután pedig mechanikai úton, fúrással', marással, esztergálással stb., a végleges alak elérésére megmunkálták. 10 Eddigelé nem volt lehetséges rezolokból', melegben való sajtolás útján, közvetlenül, tisztán átlátszó (klardurchsiehtig) formázott masszáknak előállítása. Ez rezitölnak, mint kiindulási terméknek alkalmazása esetén sem 15 volt lehetséges, minthogy a kapott termékek mindig pelyhesek és zavarosak voltak, legalább is belsejükben mutattak ilyen zavarosodást) amit az illó alkatrészeknek a végtermékben való jelenléte okoz. Ez illó alkat-20 részeket eddig a keményítés alatt nem lehetett eltávolítani, minth'ogy a kívülről befelé végbemenő rezitképződés azoknak elillanását legalább is a massza belsejéből lehetetlenné tette. 25 Mi már most azt találtuk, hogy tisztán át-, látszó, nem zavaros, jó szilárdsági tulajdonságokkal rendelkező műgyantatermékek, meleg és nyomás behatása alatt, sajtolás útján közvetlenül előállíthatók olyan rezi tóiból, 30 amely illó alkatrészektől lehetőleg teljesen mentes és a rezitállapotba nem ment át anynyira, hogy a sajtolás lehetetlenné válnék. E rezitölnak tehát jól folyósíthatónak kell lennie. 35 Rezitol sajtolása ismeretes., azonban ezúton nem sikerült tisztán átlátszó termékekhez jutni, minthogy a rezitölnak rezolból való előállítására irányuló ismert eljárásoknál az illó alkatrészeknek maradék nélküli eltávolítása nem következett be, és pedig valószínűleg 40 azért, mert a hevítésnél elős.zör kívül képződött rezit-j illetve rezitolréteg a még rezolállapotban lévő massza belsejében jelenlévő illó alkatrészek elillanását megakadályozta, mimellett a végtermék mechanikai és egyéb tu- 45 lajdonságai sem voltak egyáltalában kielégítőek. Rendkívül magas sajtolási nyomások esetén a találmány szerint a rezitölnak rezoltartalma aránylag kicsi lehet, pl. csak 5%, 50 vagy ennél is kisebb. Ilyen igen nagy nyomás és igen kis rezoltartalmú rezitolmassza alkalmazása azonban a sajtolási folyamatot rendkívül megnehezíti és emellett elsősorban a sajtolási formák szenvednek, úgy hogy azok- 55 nak élettartama kicsi. E'z okból célszerű, hogy a rezitölnak rezoltartalmát 10% alá ne hagyjuk csökkenni. Ilyen rezitol azután normális nyomások alkalmazása esetén tisztán átlátszó masszákká saj- 60 tolható, mi mellett 15—25% rezoltartalom előnyösnek mutatkozott. A rezitölnak rezoltartalmát célszerűen úgy határozzuk meg, hogy a rezitolt. igen finoman porítjuk és azután a rezitolban lévő oldható 65 terméket (rezolt) acetónnal, vagy más alkal-. mas oldószerekkel .extraháljuk, mimellett a nem oldható alkatrészek (rezit) visszamaradnak. Az oldószerhez néhány csepp fenolt adhatunk. 70 Az extrakció előnyösen úgy történhetik, hogy az anyagot hidegben állni hagyjuk, majd pedig vízfürdőbe való visszafolyasztás közben felhevítjük. Az oldható résznek az oldhatatlan részhez 75 való viszonyából a kondenzációs fokot minden további nélkül leolvashatjuk. Azt találtuk, hogy tisztán átlátszó, jó me-