107115. lajstromszámú szabadalom • Öt vegyértékű arzént tartalmazó fokozott hatású növényvédő szer és eljárás ennek előállítására

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI «jgg» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107115. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Öt vegyértékű arzént tartalmazó fokozott hatású növényvédő szer és eljárás ennek előállítására. Dr. Terényi Sándor oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi mároins hó 24-ike. Növényvédelmi célokra és pedig elsősorban rágó kártevők irtására leginkább arzénvegyületeket használnak. Az arzénes permetezésnek az a célja, hogy az arzén-5 vegyület, a zöld növényi részekre juttatva, az ezekkel táplálkozó kártevőkre gyomorméregként hasson. Az arzén valamely vegyülete akkor használható fel a jelzett növényvédelmi célokra, ha egyidejűleg két 10 feltételnek tesz eleget: 1. nem sziabad ártania a növény zöld részeinek, illetve az egész növénynek (fának stb.), 2. belőle minél kisebb mennyiségnek elegendőnek kell lennie arra, hogy a kártevőt, ha szer-15 vezetébe jut, gyorsan és tökéletesen elpusztítsa. E szempontok figyelembe vételével nagyszámú arzénvegyülettel végeztem vizsgálatokat. A kísérleti eredményekből 20 kitűnt', hogy az arzénvegyületek hatásában lényeges különbségek mutatkoznak. Az arzénnek vízben oldódó vegyületei még igen nagy hígításban is perzselik a zöld növényi részeket. A vízben gyakorlatilag 25 oldhatatlan arzénvegyületek legnagyobbrészt — különösen önmagukban használva — ugyancsak ártalmasak a növényzetre. Ebből megállapítható, hogy növényvédelmi célokra a vízben oldódó arzénvegyii-30 letek nem használhatók, a gyakorlatilag oldhatatlanok közül pedig csak a megfelelően előállított és kellő módon használt vegyületek alkalmasak. A vízben gyakorlatilag oldhatatlan kü-35 lönböző arzénvegyületekkel végzett kísérleteimből kitűnt, hogy rovarölő hatásuk nagyon különböző s a mutatkozó különbség nem mindig arányos a vegyületek fémarzéntartalmával. Általában megálla-40 pítottam, hogy a három vegyértékű arzénvegyületek mérgező hatása a rovarokra nagyobb az ötértékű arzénvegyületekénél. Übből a nézőpontból tehát a háromértékű arzénvegyületek használata lenne ajánlatos. Kitűnt azonban a kísérletek' során az 45 is, hogy a háromvegyértékű arzénvegyületek — különösen nem megfelelő használati mód esetén — súlyosan ártalmasak a növényzetre. Az ötvegyértékű arzénvegyületeknek 50 rovarirtó hatása vizsgálataim szerint, többfélekép fokozható. A kísérleteikből kitűnt, hogy ez a hatás ama kétértékű fémek ötértékű arzénnel való vegyületei esetében, amelyekben főként csak az arzén 55 és nem a fémalkatrész mérgező hatása érvényesül (pl. Ca, Mg, Zn, Cu stb.) lényegesen fokozható háromvegyértékű fémek (Fe, A1 stb.) ötvegyértékű arzénnel alkotott vegyületeinek hozzáadásával. Ez 60 a hatásfokozás még inkább érvényre jut, ha a két- és háromvegyértéikű fémek ilyen arzénvegyületeit egyidejűleg, illetve együttesen választjuk le, illetve állítjuk elő. Kitűnt továbbá, hogy az ötvegyértékű 65 arzénvegyületeknek a rovarokra kifejtett mérgező hatása olykép is fokozható, hogy a három vegyértékű fém lekötéséhez szükséges ötvegyértékű arzén egyrészét három vegyértékű arzénnel helyettesítjük, illetve 70 a választott háromvegyértékű fémnek ötvegyértékű arzénvegyületeit ugyanezen fém csoport háromvegyértékű arzénvegyületeivel keverve használjuk. Ilyen keverékek önmagukban is, valamint kétvegy- 75 értékű férnek ötvegyértékű arzénnel alkotott vegyületeivel való további keverékekben ugyancsak nagyon hatásosak. A jelzett célokra különösen az alumínium arzénvegyületei mutatkoztak alkalmasaknak, 80 amelyek azonfelül^ hogy a rovairölő hatást lényegesen emelik és a lebegő- és tapadó-