107103. lajstromszámú szabadalom • Javított képplasztikájú Galilei távcső

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107103. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Javított képplasztikájú Galilei távcső. A. G. C. P. Goerz Optische Anstalt Actiová spolecriost' K. P. Goerz opticky ústav Bratislava (Pozsony). A bejelentés napja 1932. évi julius hó 13-ika. Távollévő térbeli mozgási jelenségek pontos megfigyelésére a természetben mindig szükséges, hogy binokuláris megfigyelőkészülékeiket alkalmazzunk, melyek a célnak meg-5 felelő nagyítás mellett a kép plasztikáját a lehető legnagyobb mértékben képesek megnövelni. A képmező plasztikáját tudvalevően úgy lehet megnövelni, hogy a binokuláris (műszer 10 tárgylencséjének távolságát nagyobbra választjuk, mint a pupillatávolságot, amint ez például az ismert prizmás tábori látcsöveknél szokásos. Hogy már most a kettős látcsövek kép-15 mezejének plasztikáját megnöveljük és egyidejűleg a képet megfordító prizmarendszerek, valamint a háromlencsés szemlencsék szükségszerű alkalmazása okozta drága előállítási árat elkerüljük, oly Galilei-látcsöveket alkal-20 mázunk, melyeknek csak egyetlen egy bikonkáv szemlencséje van és melyekben a találmány szerint az eddigelé mindig a pupillatávolságnak megfelelő objektiv távolság célszerű megnövelése végett mindegyik távcsőfél 25 sugárkévéjében a képet valóságos helyzetében, tehát egyenesen és oldalai szerint is helyesen a szemlencse tengelyébe eltoló tükörrendszert alkalmazunk. Ez a tükörrendszer tükörlemezekből, vagy pedig egyszerűen vagy adott 30 esetben kettősen is vetítő tükörprizmákból áll, mimellett különösen akkor, ha a látcső a megfigyelő fején szemüvegszerűen is megerősíthető, a könnyebb tájékozódás céljából a látcsövet úgy szerkeszthetjük, hogy mindkét 35 szemlencse a hozzá tartozó tükröző felületekkel együtt kikapcsolhatóan legyen beszerelve olykép, hogy a megfigyelés irányából való kikapcsolásuk szabad áttekintést tegyen lehetővé. A rajzon a találmány néhány példaképeni 40 megoldási alakja látható. lAz; 1. ábra oly Imegoldás, ímetsizete, ' melynél mindegyik látesofélben úgy ia tárgylencse, mint a szemlencse előtt tükörlemez ivan^ A 2. 'ábra szerinti megoldásnál a> látcső imind- 45 két felében iá tárgylencse mögött jés a szemlencse előtt tükröző prizma van. A • 3. ábra végül olyan megoldást mutat, melynél a látcső mindegyik felében ia tárgylencse és szemlencsie között kettősem tükröző romboc- 50 der alakú prizma van. A 4. ábra elfordítható szemlencserendszert mutat. Végül az 5. ábra elfordítható jféltávcsől metszete. 1 Az 1—3. ábra szerinti (megoldásoknál a két 55. lencséből (álló (1, 1) tárgylencsék lés az egyszerű, (kétoldalt homorú !(2, 2) lencsékből álló szemlencsék a látcső (3, 3) tokjában olykép vannak megerősítve, hogy a tárgylencsék gyújtópontjai a szemlencsék gyújtópontjaival 60 összeesnek. Az 1. ábra szerint a tárgylencsék előtt egy-egy (4, 4) tükröző lemez van, amelyeknek síkja a célvonallal 45°-os szöget zár be. Közvetlenül mindkét sizemlencse előtt egyegy, a saembenfeikvő ;(4) tükröző lemezzel pár- 65 huzamos felületén tükröző (5, 5) lemez van. Természetes, hogy itt a tükröző lemezeket egyszerűen vetítő (4', 4'), illetőleg (5'» 5') tükörprizmákkal is helyettesíthetjük (2. ábra). Ennél az elrendezésinél a két tárgylencse a külső 70 (4', 4') tüifcörprizmák elé is helyezhető, amint ez ar 2. ábrán is látható. A 3. ábra szerint mindegyik látcsőfél két egyszerűen vetítő priz-