107093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátránytermékek feldolgozására és fenolszármazékok előállítására

— 2 — tilláló kazánban 2 egymástól élesen elkülönülő réteg keletkezik. Alul tömény nátriumkrezolát, mely sötétvörös, szirupsűrű folyadék és felette liígfolyós, vilá-5 gosbarna, teljesen krezolmentes olaj. Ez az olaj minden további kezelés nélkül kitűnően megfelel útportalanító, fűtő-, disselmotor-olajnak. A nátriumkrezolátból ,a 3. alatt ismer-10 tetett régi vagy új eljárásokkal 90— 100%-os krezolsav néven ismert termék marad vissza, mely rendes kereskedelmi forgalom tárgyát képezi. 2. Kőszénkátránytermékek, olajok és 15 benzolfélék feldolgozása: Általánosságban az 1. alatt ismertetett helyzett áll fenn a Mszénkátránytiermékek fenolmentesítésére nézve is. Az újítás itt is az, hogy a fenoltartalmú terméket alkálifémhidroxid-20 oldattal öszekeverve desztilláló kazánba töltjük és itt részleges desztillálásnak vetjük alá mindaddig, míg abból vizet tudunk lepárolni. Ezáltal koncentrált nátriumfenolátot hozunk létre, mely igen 25 erélyesen kilöki magából a neutrális olajokat, viszont ennek folytán a felette úszó neutrális olajréteg teljesen tiszta lesz, fénolmentes és kénvegyületekkel való szennyezése is lényegesen csökken. 30 A bensolsorba tartozó olajok ismert sajátsága, hogy Vízpára jelenlétében a rendesnél alacsonyabb hőfokon desztillálnak, azonban, ha a keletkezett olajat ismét vízmentesen desztilláljuk: újból az eredeti 35 forrpontokat kapjuk vissza. A forrpont -esökkenés tehát csak látszólagos. Ezzel szemben ettől az ismert megállapítástól lényegesen eltérő eredményt kapunk a fent ismertetett új eljárás alkalmazása 40 esétén. Megállapítottam ugyanis, hogy ha benzolsorba tartozó fenolos terméket pl. NaOH oldattal összekeverve desztillálom, a kazánban visszamaradó nátriumfenolátoldat koncentrálódása kapcsán véglege-45 sen alacsonyabb forrpontú benzolszármazékok keletkeznek. Feltehető, hogy ez a folyamat bomlás folytán, víz képződése közben jön létre. Erre mutat a vizsgálat során talált víztöbblet is. 50 A benzolfélék és kátrányolajok fent ismertetett módon való feldolgozásakor tehát 3 termék keletkezik: 1. vízgőzzel együtt átdesztilláló — az eredetinél alacsonyabb forrpontú — benzolfélék, 2. a 55 desztilláló kazán fenekén élesen elkülönülő tömény nátriumfenolát és 3. az ezen réteg felett úszó tiszta, fenolmentes olaj. Számos kísérlet során meggyőződtem arról, hogy eljárásom üzemi alkalmazása semmiféle nehézséggel nem jár, az üzem- 60 költségek csekélyek, az előálló végtermékek tiszták és értékesítésre alkalmasak. Mindezek együttvéve kedvező eredményt biztosítanak. 3. A nátriumfenolát-félék feldolgozása 65 ismert eljárással úgy történt, hogy a vegyületben levő alkáliát pl. NaOH-t, egyenértékű sav — pl. kénsav, sósav — hozzákeverésével közömbösítették, miáltal a keverőedény fenekén leülepedő sa- 70 vanyú sót vizes oldatban és felette úszó réteget, úgynevezett savanyú-olajat, nyersfenolt kaptak. A savanyú só szennyezett termék, túlnyomórészt üzemi hulladéknak tekinthető. 75 Azonban még azon üzemeknél is, ahol ezt a sót tisztítják és értékesítik, ott is a felhasznált alkáliát és savat a kinyert fenolszármazék terhére szokták elszámolni. Ezek ós a redesztillálás költségei drágí- 80 tották eddig a fenolfélék előállítását. Számos kísérlet történt eddig a felhasznált alkáliának újból hasznosítható állapotban való visszanyerésére, ezek a kutatások azonban ezideig nem jártak a kívánt ered- 85 mennyel. A krezolok és fenolszármazékok olcsóbb előállítására vonatkozik a találmány szerinti új eljárás. Az eljárás lényege, hogy a fenolszár- 90 mazékoknak alkáliákkal alkotott vegyületének felbontása és az alkáliának kiválasztása elektrolitos disszociáció alkalknazásával történik. Az eljárás példaképem kiviteléhez ve- 95 gyünk pl. egy téglaalakú, belülről zománcozott, vagy bármi más módon elektromosan szigetelt edényt és azt 2 darab vékony kb. 10 mm vastagságú likacsos porcelláii vagy téglalappal rekesszük el 3 részre. 100 Töltsük a középső rekeszt tele pl. nátriumfenoláttal, a két szélső rekeszbe pedig töltsünk % részig egészen híg alkália oldatot. Helyezzünk el mindegyik rekeszben elektromos pólus gyanánt 1—1 szénlapot, oly 105 nagyot, amekkora az edényben elfér és kapcsoljuk össze a szénlapokat egyenáramú áramforrás sarkaival oly sorrendben, hogy a nátriumfenoláttal töltött középső rekeszben levő szénpólust a pozitív, no a két szélső — híg alkália oldattal töltött — rekeszben levő 1—1 szénlapot pedig a negatív pólussal kössük össze. Az áramkör bekapcsolása után, az elektromos áram hatására, a nátriumfenolát, 115 vagy ennek bármely módosulata, fokozatosan felbomlik és a Na ión a szűrőlapokon keresztül átdiffunál a negatív pólust