107091. lajstromszámú szabadalom • Villamos lámpa karbidból, különösen tantalkarbidból való világítótesttel és kapcsolások annak gyújtására
— 2 — A 2. ábra a találmány szerinti lámpa egy hasonló foganatosítási alakját ábrázolja, melynél azonban két (3) és (3') tantálkarbid-elektródát alkalmazunk. A fény-5 ív képződését ebben az esetben is az ionizáló (2) tekercs fűtésével idézzük elő, mimellett az ív ebben az esetben először a tekercs és a hozzá képest magasabb feszültségű kárbidelektróda, tehát e példá-10 nál a (3) karbidelektróda között képződik és azután a (3') elektródára is átvonul, úgy, hogy az előfűtési szolgáltató ionizáló (2) tekercsnek a (7) és (7') kapcsolók útján történt kikapcsolása után az ív a (3) 15 és (3') karbidelektródák között marad fenn. A (7) és (7') kapcsolókat adott esetben egyetlen kétsarkú kapcsolóval is helyettesíthetjük. A 3. ábra a karbidelektródának elek-20 tronbombázás útján való egyik példaképpeni hevítési módját ábrázolja. Ebben az esetben az evaguált (1') csövet alkalmazzuk, amelyben az elektronokat emittáló (9) fűtőszál, illetve izzókatóda van elhe-25 lyezve, melyet a (10) telep segítségével fűtünk. Az emittáló (9) elektródával szemben a (11) karbidelektróda van, mely a (12) feszültségforrás pozitiv sarkához van kapcsolva. A (9) izzókatóda által kibocsá-30 tott elektronok hatása folytán a (11) karbidelektróda izzani és ennek következtében világítani kezd. A 4. ábrán látható foganatosítási alaknál a (13) üvegburában, amely gáztöltésű, 35 avagy evakuált ] ehet, bizonyos mennyiségű (14) higanytöltés van, amelybe a (15) fűtőtekercs vége belenyúlik. A higanytükörrel szemben a (16) tantálkarbid-elektróda van elhelyezve. Ha a (15) fűtőspirá-40 lis áramkörét zárjuk, a higany egy része elgőzölög és ezáltal a higany és a tantálkarbid-elektróda között fényív lép fel. Ez a fényív, minthogy higanygőzatmoszférában működik, sok ultraviolettsugarat tar-45 talmazó fényt ad, úgy hogy az ilyen lámpa fényének jelentékeny fotokémiai hatása van. Lehet ennél a 4. ábra szerinti lámpánál is egy tantálkarbid-elektróda helyett ket-50 tőt vagy többet, pl. háro'mifázisú áramhoz való lámpáknál hármat is alkalmazni, mikor is az ív először a higany és az egyik karbidelektróda között lép fel és csak azután húzódik át a két vagy több 55 karbidelektróda közé. A higany elgőzölgését előidéző (15) fűtőspirális ebben az esetben a lámpa egész égési ideje alatt bekapcsolva maradhat, vagy pedig a fényív fellépése után kikapcsolható, tekintve, hogy az izzó karbidelektródák által ki- 60 sugárzott meleg a legtöbb esetben elegendő lesz ahhoz, hogy a kívánt spektrumú fény előállításához szükséges higanygőzmenynyiséget biztosítsa. Az 5. ábrán látható foganatosítási alak- 65 nál a (14) higanytöltés és a (16') tantálkarbidelektróda közötti fényívet úgy létesítjük, hogy a lámpa nyugalmi helyzetében a higanyba mártott (16') karbidelektródát az árain bekapcsolásakor a higany- 70 ból önműködően kihúzzuk és a szaggatott vonallal ábrázolt (16") helyzetbe hozzuk. Ebből a célból a nehezen olvadó anyagból készült (17) tartó, mely (18) pont körül forgathatóan van ágyazva, egy (19) mag- 75 gal van összekötve, melyet a (20) mágnestekercs működtet. A lámpaburában természetesen adott esetben több ilyen elektródát is elhelyezhetünk. A fentismertetett foganatosítási alakok 80 csak egyes példák a karbidelektródának villamos kisülés segítségével történő fűtésére, melyek azonban annak lehetőségeit nem merítik ki, mert a találmányt különféle egyéb módokon is meg lehet valósi- 85 tani. így pl. a felhevítendő karbidelektróda oly vékonyra is méretezhető, hogy ködfényű kisülés segítségével is izzítható legyen. A fentebb példaképen megadott kapcsolásokat is a mindenkori követeimé- 90 nyeknek megfelelően változtathatjuk, anélkül, hogy ezzel a találmánytól eltérnénk. Szabadalmi igények: 1. Villamos lámpa karbidból, különösen tantalkarbidból való világítótesttel, az- 95 zal jellemezve, hogy a lámpaburában egy vagy több karbidelektródán kívül ennek vagy ezeknek villamos kisülés segélyével való felhevítésére alkalmas szervek vannak. 100 2. Az 1. igényben védett lámpa foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a lámpában legalább egy karbidelektróda és egy másik elektróda közötti ívkisülés létrehozására alkalmas szervek vannak. 105 3. Az 1. igényben védett lámpa foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a lámpában legalább egy karbidelektróda és egy másik elektróda közötti ködfénysülés létrehozására alkalmas szer- 110 vek vannak. 4. Az 1. igányben védett lámpa foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a lámpában legalább egy tantalkarbid-