107090. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső közvetett fűtésű katódával, illetve katódákkal
Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JoRSK SZABADALMI RIRASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107090. SZÁM. — VU/d. OSZTÁLY. Elektroncső közvetett fűtésű katódával, illetve katódákkal. Egyesült Izzólámpa és Villamossági II. T. cég* Újpest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 4-ike, Elektroncsövek karakterisztikájának javítására, az úgynevezett meredekség növelésére, a katódát körülvevő rácselektródát lehetőség szerint közel kell hozni a 5 katódához. Közvetett fűtésű katódás elektroncsöveknél ez a feladat bizonyos nehézségekkel jár, mert a nagy fűtőenergiával hevített katóda felmelegíti a hengeralakú rácsot és ezáltal a rácselektróda — amely 10 felületén igen gyakran tartalnaz nyomokban aktív anyagokat — maga is emittálóvá válik. Hogy e hibát elkerülhessük, a rácselektróda felületét nagyobbítani kellett, ami a hengeralakú rácstól való eltó-15 réshez és két tartó drótra felhegesztett, hosszúkás, pl. ellipszisalakú, spirálrács alkalmazásához vezetett. Ilyen rácselektródával felszerelt elektroncsőnél azonban nem érhető el az a meredekség, mint a ka-20 tódát koaksziálisan körülvevő hengeralakú rácsok alkalmazásánál, mert az ilyen alakú rácsok már nem helyezhetők el szimmetrikusan a katódához képest. E hátrány kiküszöbölésére javasolták már 25 olyan rács alkalmazását, amely a hoszszúkás spirálrácsból olyképen készül, hogy a rácsot megfelelő formadarab alkalmazásával sajtolás útján oly módon képezték ki, hogy a katóda körzetében 30 fekvő részek azt hengeresen körülvették, míg az ehhez csatlakozó részek laposak. Ilyen elrendezést mutat a csatolt rajz 1. ábrája vázlatosan, oldalnézetben. Az (1) katódát a hengeralakú (2) rácsrész veszi 85 körül, mely a (3) és (4) nyúlványok nyúlnak ki. Ez a rács csavarvonalszerűen tekercselt drótból van, melynek egyes menetei az (5) és (6) tartódrótokhoz vannak hegesztve. Elektroncsövekhez már régebben alkal 40 maznak olyan rácselektródákat, melyek alaki kiképzésük tekintetében a térben zeg-zugosan, vagy párhuzamosan kifeszített közvetlen fűtésű fonalas katódákhoz alkalmazkodtak. Ezek előállításánál oly 45 módon jártak el, hogy a két tartóra felhegesztett hosszúkás, pl. téglány vagy ellipszisalakú, spirálrácsot megfelelő formadarabok segélyével oly módon sajtolták, hogy minden egyes katódadarabot 1—1 50 hengeres vagy sokszögalakú rácsdarab vegyen körül és e hengeres rácsrészek egymással való összekötését lapos részek létesítsék. Ily katóda és rácselrendezés van ismertetve pl. a 634.214. számú francia 55 szabadalmi leírásban és ilyeneket mutatnak a csatolt rajz vázlatos 2. és 3. ábrád elölnézetben, az 1. ábrán levőkkel analóg jelzésekkel. Mi már most arra gondoltunk, hogy a 60 közvetett fűtésű katódás elektroncsöveket az említett francia leírásból ismeretes kiképzésű rácsokkal látjuk el, azzal a különbséggel, hogy ezeknek a rácsoknak két szélső, kör- vagy sokszögkeresztmetszetű 65-részében katódát, illetve katódarészt nem helyezünk el. Ily módon tehát a rács (n) számú kör- vagy sokszögkeresztmetszeitű része körül mindig csak (n, 2) számú rész szolgálna a közvetett fűtésű katóda, illetve katódák körülfogására, míg a két 70 szélső üresen maradna és a rács hűtésére való hűtőfelületet alkotna. Ez a szerkezet azonban a hasznos rácsfelülethez viszonyítva túlságosan nagy átmérőjű elektroncsőburákat követelne meg, 75. amit kerülendőnek tartunk. A találmány szerint tehát a rács, il-