107089. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses villamos izzólámpa spiralizált fémszállal
Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J|jjj|® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107089. SZÁM. — YH/h. OSZTÁLY. Gáztöltéses villamos izzólámpa spiralizált fémszállal. Egyesült Izzólámpa és Villamossági li. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1931, évi julius hó 30-ika. Spiralizált fémszálas villamos izzólámpákat indifferens gázokkal szoktak tölteni, hogy azok fénykihasználását növeljék. Ily lámpákban már különböző hozag-5 anyagok használatát javasolták. E hozaganyagOik célja különböző. Egyesek vízelvonó tulajdonságaiknál fogva a töltő gázokat nagy mértékben szárítják és ezzel az izzószál káros elronesolását csökkentik. 10 Más hozaganyagoknak az a tulajdonságuk, hogy az izzószálból elpárolgó fémet, elsősorban pl. a wolframfémet, színtelen vegyületekké alakítják át és így meggátolják az üvegbúra feketedését. Végül oly 15 hozanyagot is alkalmaznak, amelyek az izzószál által kibocsátott szabad elektronokat megkötik és ezzel elejét veszik az áramvezető drótok sarkai között fellépő kisüléseknek. Ily anyag gyanánt elsősor-20 ban foszfort használnak. Egyik korábbi szabadalmunkban mi a jód használatát hoztuk javaslatba. Jelen találmányunk szerint a spiralizált fémszálas gáztöltésű izzólámpákban hozag-25 anyagként a foszfornak és a jódnak egymással alkotott valamely vegyületét alkalmiazzuk. Ezen anyagok hatása kettős. Mindenekelőtt az ívkisülés képződését akadályozzák meg oly mértékben, hogy segítsé-30 gükkel az explózió veszélyének ki nem tett lámpákat állíthatunk elő. Másodsorban vagy maguk a foszfornak és jódnak egymással alkotott vegyületei, vagy pedig ezeknek a lámpában képződő reakció-35 termékei szárító hatást is képesek kifejteni. Ez a másodsorban említett hatás a foszfor és jód egymással alkotott vegyületeinél, nevezetesen a foszfortrijódidnál (PJ3 ) vagy a foszforjodürnél (P2J4) igen nagy fokú. Ily anyagoknak hozagkénti al- 40 kalmazása oly mértékben mentesíti a lámpát a benne levő vízgőz hatásától, hogy a beforrasztásnál vagy a kiszivattyúzásnál szokásos kimelegítés mellőzhető. Az izzólámpának hideg állapotban való szivaty- 45 tyúzása pedig két szempontból is előnyös. Először megvan az a gazdasági előnye, hogy a hevítés elmaradása folytán fűtőanyagot, (világítógázt, villamos áramot, stb.-t) takarítunk meg. Másodszor pedig a 50 hideg szivattyúzásnak •clZ &L műszaki előnye, hogy a lámpát nagyobb nyomású gázzal tölthetjük. A szokásos meleg szivattyúzási elj ctrcts folyamán ugyanis az üvegbura fala annyira felmelegszik, hogy 55 a lámpát nem tölthetjük nagy nyomásra anélkül, hogy a lámipa csővelőosövét deformálás veszélye ne fenyegetné. A lámpa lehűlésénél tehát benne csak aránylag kis gáznyomás van. A hideg szivattyúzás 60 ellenben nagyobb gázmennyiség adagolását teszi lehetővé, amiáltal az izzólámpa üzeme gazdaságosabbá válik. A foszfor és jód egymással alkotott vegyületét pl. oly módon vihetjük be a lám- 65 pába, hogy a töltőgázhoz a lámpába való bevitele előtt valamely foszforjódvegyület pl. foszfortrijodid gőzét keverjük, úgy hogy a töltőgáz ezeket a gőzöket magával viszi a lámpába. 70 Szabadalmi igények: 1. Gáztöltéses villamos izzólámpa spiralizált fémszállal, azzal jellemezve, hogy hozagként a foszfornak jóddal alkotott valamely vegyületét tartalmazza. 75