107089. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses villamos izzólámpa spiralizált fémszállal

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J|jjj|® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107089. SZÁM. — YH/h. OSZTÁLY. Gáztöltéses villamos izzólámpa spiralizált fémszállal. Egyesült Izzólámpa és Villamossági li. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1931, évi julius hó 30-ika. Spiralizált fémszálas villamos izzólám­pákat indifferens gázokkal szoktak töl­teni, hogy azok fénykihasználását növel­jék. Ily lámpákban már különböző hozag-5 anyagok használatát javasolták. E hozag­anyagOik célja különböző. Egyesek víz­elvonó tulajdonságaiknál fogva a töltő gázokat nagy mértékben szárítják és ezzel az izzószál káros elronesolását csökkentik. 10 Más hozaganyagoknak az a tulajdonságuk, hogy az izzószálból elpárolgó fémet, első­sorban pl. a wolframfémet, színtelen ve­gyületekké alakítják át és így meggátol­ják az üvegbúra feketedését. Végül oly 15 hozanyagot is alkalmaznak, amelyek az izzószál által kibocsátott szabad elektrono­kat megkötik és ezzel elejét veszik az áramvezető drótok sarkai között fellépő kisüléseknek. Ily anyag gyanánt elsősor-20 ban foszfort használnak. Egyik korábbi szabadalmunkban mi a jód használatát hoztuk javaslatba. Jelen találmányunk szerint a spiralizált fémszálas gáztöltésű izzólámpákban hozag-25 anyagként a foszfornak és a jódnak egy­mással alkotott valamely vegyületét alkal­miazzuk. Ezen anyagok hatása kettős. Min­denekelőtt az ívkisülés képződését akadá­lyozzák meg oly mértékben, hogy segítsé-30 gükkel az explózió veszélyének ki nem tett lámpákat állíthatunk elő. Másodsor­ban vagy maguk a foszfornak és jódnak egymással alkotott vegyületei, vagy pe­dig ezeknek a lámpában képződő reakció-35 termékei szárító hatást is képesek kifej­teni. Ez a másodsorban említett hatás a foszfor és jód egymással alkotott vegyü­leteinél, nevezetesen a foszfortrijódidnál (PJ3 ) vagy a foszforjodürnél (P2J4) igen nagy fokú. Ily anyagoknak hozagkénti al- 40 kalmazása oly mértékben mentesíti a lám­pát a benne levő vízgőz hatásától, hogy a beforrasztásnál vagy a kiszivattyúzásnál szokásos kimelegítés mellőzhető. Az izzó­lámpának hideg állapotban való szivaty- 45 tyúzása pedig két szempontból is előnyös. Először megvan az a gazdasági előnye, hogy a hevítés elmaradása folytán fűtő­anyagot, (világítógázt, villamos áramot, stb.-t) takarítunk meg. Másodszor pedig a 50 hideg szivattyúzásnak •clZ &L műszaki előnye, hogy a lámpát nagyobb nyomású gázzal tölthetjük. A szokásos meleg szi­vattyúzási elj ctrcts folyamán ugyanis az üvegbura fala annyira felmelegszik, hogy 55 a lámpát nem tölthetjük nagy nyomásra anélkül, hogy a lámipa csővelőosövét defor­málás veszélye ne fenyegetné. A lámpa lehűlésénél tehát benne csak aránylag kis gáznyomás van. A hideg szivattyúzás 60 ellenben nagyobb gázmennyiség adagolá­sát teszi lehetővé, amiáltal az izzólámpa üzeme gazdaságosabbá válik. A foszfor és jód egymással alkotott ve­gyületét pl. oly módon vihetjük be a lám- 65 pába, hogy a töltőgázhoz a lámpába való bevitele előtt valamely foszforjódvegyü­let pl. foszfortrijodid gőzét keverjük, úgy hogy a töltőgáz ezeket a gőzöket magával viszi a lámpába. 70 Szabadalmi igények: 1. Gáztöltéses villamos izzólámpa spirali­zált fémszállal, azzal jellemezve, hogy hozagként a foszfornak jóddal alkotott valamely vegyületét tartalmazza. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom