107056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagok előállítására

— 2 — viszkóznak két- vagy több vegyértékű al­koholok halogénszármazékaival való reak­oiótermékét egy vagy több oly szer hatá­sának teszik ki, amelyek a koagulálás 5 közben vagy után az anyagra képlé­kennyé tevően hatnak. A találmány ép oly kevéssé származtat­ható le egy másik javaslatból, amely ab­ban van, hogy két- vagy több vegyértékű 10 alkoholok halogénszármazékait a cellulóz számára éterifikálószer gyanánt alkalmaz­zák, amely javaslat egyéb kiindulási anya­gok között állítólag viszkózra is alkalmaz­ható, amikor állítólag oly termékek kép-15 ződnek, amelyek ama különböző cálokra alkalmazhatók, amelyekre cellulózéter vagy -eszter jön tekintetbe. A viszkóz kezelésének a polialkoholok egy vagy több halogénszármazékával, való 20 — amely kezelés valószínűleg egy vagy több rugalmassá tevő csoportnak, illetve gyök­nek (bevitel [substitutio] vagy felhalmo­zás [additio] által) a cellulózmolekulába, il­let ve molekulához való inkor por álásával jár 25 a kicsapó-, illetve fonófürdő képlékennyé tevő befolyásával való együttműködése nyilván új hatást idéz elő, amelyet az ed­digelé ismeretessé vált eljárásokkal még megközelítőleg sem lehetett elérni. A je-30 len találmányt alkotó eljárás szerint ugyanis oly műanyagokat állíthatunk elő, amelyek három oly tulajdonságot mutat­nak, amilyenek eddigelé egyszerre semmi­féle műanyagban sem voltak találhatók, 35 nevezetesen eléggé nagymérvű fényessé­get, rendkívül nagy szilárdságot úgy szá­raz, mint nedves állapotban és ennek da­cára minden gyakorlati célra tökéletesen elegendő nyuj thatóságot. 40 Szemléltető példa gyanánt műselymet említek: A jelen találmány szerint oly fé­nyes műselymet lehet előállítani, amely­nek szilárdsága száraz állapotban denier­kint jóval 2 g-on, sőt némely esetben jóval 45 4 vagy 5 g-on is felül van, nedves álla­potban való szilárdsága pedig denierkint 1 g, sok esetben 2, sőt némely esetben éppen 3—5 g-ot is elér, nyujthatósága pe­dig ennek dacára 7—10%, sőt 15—20%. 50 Ezzel az oly nagyszilárdságú műsely­met, az ú. n. „Lilienfekhselymet", amely­nek nyujthatóságát zsugorítást előidéző szerekkel végzett utólagos kezeléssel javí­tották, nem lehet összehasonlítani. (1. 55 95.178., 99.822. és 104.892. számú szabadal­maimat). Mert eltekintve attól, hogy a műselyemnek matringokban történő utóla­gos pótkezelése, oly mennyiségekben, mint amilyeneket manapság már középnagy­ságú gyárakban előállítanak, nagy teret 60 igénylő, időtrabló és sok ember kezének alkalmazásával végezhető bonyolult folya­mat, az utólagos zsugorítás minden eset­ben a műselyem fényének kismérvű vesz­teségével, az eredeti hosszúság jelenté-" 65 keny csökkenésével, a titer növekedésével és a legtöbb esetben az eredeti szilárdság csökkenésével jár. Ezzel ellentétben a je­len eljárás — anékíil, hogy kémiai vagy mechanikai részében hosszadalmasabb 70 vagy nehezebb lenne, mint a szokásos viszkózeljárások — már magában a fo­nási folyamatban fényes és rendkívül szilárd szálakat eredményez, amelyeknek már eleve, tehát minden külön utókezelés 75 nélkül, 10 vagy 15%-os vagy ennél is na­gyobb nyujthatósága van. Ehez járul még az a fontos körülmény, hogy amennyiben az ma megítélhető, az új műanyagoknak, pl. új műselyemnek 80 elaszticitása általában és különösen pedig a törési elaszticitása is nagyobb, mint az eddigelé ismeretes, valamennyi nagy szi­lárdságú műszálaké. A műszálakkal, főleg pedig műselyem- 85 mel kapcsolatban a találmánynak még az az- előnye, hogy a fonási folyamatban az elemi szálak (bizonyára nagymérvű elaszticitásuk folytán) a szakadásra még akkor sem nagyon hajlamosak, ha azokat 90 a fonásnál nagymérvű utólagos nyújtás­nak vetik alá. Ennek az a következ­ménye, hogy a jelen eljárás szerint előállított műszálak fluz-borzolódásra semmi vagy csak csekély tendenciát mu- 95 tatnak, fluz-borzolódáson a főszáltól el­álló apró szálacskák képződése értendő, melyek a főszál szilárdságát károsan be­folyásolják) mindenesetre kisebbet, mint az olyan műszálak, amelyeket ugyanazon ioo fonási feltételek mellett viszkózból állíta­nak elő. A találmány foganatosítása céljából viszkózt két- vagy több vegyértékű alkoho­loknak, vagy azok anhidridjeinek haló- 105 génszármazékaival, főleg egy vagy több halohidrinnel hozunk össze, mire az így kapott termék oldatának valamely mű­anyagnak, különösen műszálnak az alak­ját adjuk és egy vagy több szerrel hoz- 110 zuk össze, amelyek az alakított oldatra koagulálólag és a frissen koagulált mű­anyagra képlékennyé tevően hatnak. A reakciótermékek elkülönítése nem szükséges. Más szóval: elegendő, ha visz- 115 kózt valamely poli alkohol választott ha­logénszármazékának megfelelő mennyi­ségével elegyítjük és az oldatot egy vagy !

Next

/
Oldalképek
Tartalom