107055. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolóberendezés vasúti járművekhez, nem-önműködő csavaros kapcsolóval és önműködő középütközőkapcsolóval

Meg:) elent 1933. évi augusztus hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107055. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Eapcsolóberendezés vasúti járművekhez, nem-önműködő csavaros kapcsolóval és. önműködő középütközőkapcsolóval. Fried. Krupp A. G. cég- Essen. A bejelentés napja 1932. évi február hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi junius hó 11-ike. Ismeretes a nem-önműködő csavaros kapcsolóról az önműködő középütköző­kapcsolóra való áttérésnél úgynevezett át­meneti kapcsolókat alkalmazni, amelyek-5 nek alakja és működési módja olyan, mint a végleges középütközőkapcsolóké. Ezeket a régi berendezés vonóhorogján erősítik meg ós addig maradnak üzemben, amíg valamennyi kocsi a végleges középütköző-0 kapcsolókkal nincs felszerelve. Ezután az átmeneti kapcsolókat ismét kiszerelik. Ezeknek a berendezéseknek az a hát­ránya, hogy az átmeneti kapcsolók szá­mára, amelyeknek élettartama egyáltalá-5 ban nem használtatik ki, jelentékeny pót­lólagos eszközöket kell alkalmazni. A ta­lálmány e hátrány elkerülését célozza. Ezt úgy érjük el, hogy a kocsikat mind­járt a végleges középütközőkapcsolóval 0 szereljük fel, a kapcsolót azonban annyira toljuk be a kocsiba, hogy a szájában egy csavaros kapcsolás normális vonóhorgot a régi rendszer szerinti normális állásban megerősíthetünk. Az ily módon felszerelt 5 kocsik, amelyeknek még az oldalütközőik is megvannak, először is a többi át nem szerelt kocsival keverve futnak, addig, míg valamennyi kocsi átszerelve nincs. Akkor az átalakítás oly módon történik, 0 hogy a vonóhorgokat és a csavaros kap­csolókat, valamint az oldalütközőket le­vesszük és hogy a középütközőkapcsolókat az üzemi állásba előrehúzzuk, ami az egész kocsiparknál nehézség nélkül egy nap 5 alatt elvégezhető. A berendezésnek még az a további előnye is megvan, hogy az át­alakítással egyúttal a kocsik egymástól való távolságát is megrövidíthetjük, ami a vonat hosszának rövidítésére való tekin­tettel nagyon kívánatos, ami az átmeneti 40> kapcsolókkal való eljárásnál nem lehet­séges, minthogy ennél az eljárásnál a vég­leges középütközőkapicsolóknak elsősorban is az átmeneti kapcsolókkal és az oldal­ütközőkkel kell együtt dolgozniok. 45 A rajzon az 1. ábra a találmánynak átmeneti, kap­csolóként alkalmazott első foganatosítási példája axiális metszetben, a 2. ábra az 1. ábrához hasonló metszet, ÖO« a berendezésnek önműködő kapcsolóvá való átalakítása után; a 3. ábra a találmány második foganato­sítási alakjának, mint átmeneti kapcsoló­nak az 1. ábrához hasonló metszete, a 55-4. ábra ugyanezen foganatosítási alak­nak mint végleges kapcsolónak metszete; az 5. ábra egy harmadik foganatosítási alaknak, mint átmeneti kapcsolónak met- 60-szete, végül a 6. ábra e foganatosítási alakot, mint végleges kapcsolót szintén metszetben mu­tatja. Az 1. és 2. ábra az átmeneti berendezést 65-oly kocsikra való alkalmazásban tünteti fel, amelyek a magában véve ismeretes végigmenő vonó- és ütközőkészülékkel vannak felszerelve. Ez a készülék két külső (C) vonó- és nyomorúdból áll, ame- 70 > lyek a (D) csövek segélyével a középső (E) vonó- és nyomórudakkal vannak össze­kötve. A két középső (E) rúd között, ame­lyeknek egymástól való távolsága na­gyobbítható és kisebbíthető, az (F) rugó 75, van elrendezve, amely ismert módon az

Next

/
Oldalképek
Tartalom