107050. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőedény gáz- vagy gőztöltéssel

Megjelent 1933. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107050. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektromos kisütőedény gáz- vagy gőztöltéssel. Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft cég Berlin. A bejelentés napja 1932. évi február hó 18-ika. E. A. £). A-beli elsobbsege 1931. évi február hó 19-ike, A találmány elektromos kisütőedény és különösen ehez való katódaszerkezet. A katóda elektronemissziójának fokozására a katóda felületét földalkálivegyületekből 5 való bevonattal szokás ellátni. Kisebb kisütőedényekben katódaként az említett anyaggal bevont drótokat, nagyobb kisütőedényeknél pedig, pl. nagy teljesítményű egyenirányítóknál és máseféléknél 10 közvetett fűtésű katódákat alkalmaznak. Utóbbi esetben a katódának előnyöseni hengeralakja van és a henger drótalakú fűtőszerkezetet tartalmaz. A hengereket számos esetben kerületükön sugárirány-15 ban kinyúló tárcsákkal szokás ellátni, melyeket valamely bárium vegyülettel vonnak be. Ha ilyen katódákat nagy áramerősségnek kitett gázzal töltött kisütőedények-20 ben használunk és azokat erős iónbombázásnak tesszük ki, akkor a bevonat megsérül és a kisütőedénynek huzamosabb ideig való használata után tönkre megy. A bevonat rendszerint vékony és túlsá-25 gosan gyenge ahhoz, hogy az elektronemiszió általi normális koptatáson felül még erősebb iónbombázásnak is ellenálljon. A találmány kisütőedényekhez való oly; 30 katódaszerkezet, melynek az elektrónokat emittáló anyagból gyakorlatilag korlátlan készlete van. Ezáltal a találmány szerinti katóda élettartama az eddigieknél jelentékenyen nagyobb. Ezenfelül 35 ia talámány szerinti katódának további előnye az is, hogy az alkáliföldfémet tartalmazó anyag és az ezen anyag hordozóját alkotó fémrósz közötti összeköttetés is jelentékenyen jobb. A találmány értelmében kiképezett katódának utóbb emlí- 40 tett tulajdonsága különösen az elektroneaniszió hatásfoka szempontjából fontos, mivel a hordozó fém és az aktív anyag közötti összekötési helyet bizonyos fokig elektrónforrásnak kell tekintenünk. 45 úgy hogy ha e két rész között az összeköttetés szoros, akkor az emisszió nagy. A találmány szerinti elrendezésnek ezeket az előnyeit lényegileg azzal érjük el, hogy olyan közvetett fűtésű izzókajtódát 50 alkalmazunk, melynél a katóda felületén fémrétegek között alkáliföldfémvegyület rétegei vannak. A katóda oly szerkezetű, hogy az elektrónokat emittáló réteg mélysége igen nagy és azt csak a köz- 55 benső fém hővezetőkópessége korlátozza. Az alkáliföldfémvegyület a hordozó fémen tökéletesen felfekszik, úgy, hogy az átmeneti ellenállás csekély. A találmány szerinti elrendezést a mel- go lékelt rajz kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti katódának célszerű foganatosítási alakját metszetben tünteti fel, míg a 65 2., 3. és 4. ábrák a katódának további változatai. Az 1. ábrán az (1) hengeres fémesőben a wolframból való drótalakú (2) fűtőszerkezet van, melyet valamilyen tetsző- 70 leges módon erősítünk meg. Az (1) cso végeit a (3) süvegek zárják el, melyeknek karimái vannak és a csőhöz a (4) szegecsek útján vannak erősítve. A (3) Süvegek egymás felé fordított karimái 75 között több (5) fémtáresa, előnyösen nikkeltárcsa van és két-két tárcsa között egy-egy (6) alkáliföldfémvegyület, pl, va-