107039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butalonok és acetonok egyidejű előállítására erjesztés útján

— 3 — ban is ugyanazzal a módszerrel megmérjük. A ph-értékek változásai a tompítási ír-értékkel közvetve arányosak. Ezen változások számértékének elméletileg, ellen-5 kező előjelek mellett, azonosaknak kellene lenniök. Gyakorlatilag a változások, ameíyekeit ekviválens mennyiségű sav és lúg idéz elő, gyakran jelentős eltéréseket mutatnak. A gyakorlati meghatározásnál a 10 ph-értéknek a savas és iaz alkálikus oldal felé való változásainak számítani középarányos a reciprok értékét vesszük TC értékképpen. A ph-érték meghatározására dr. Wulff ismert indikátorlemezmódszerét 15 (405091. sz. német szab.) alkalmaztuk. Az egymásra következő szoktató-erjesztések tápközegeinek tompítási fokát ezen meghatározási módszer alkalmazásával úgy szabályozzuk, hogy az a tenyésztési 20 sorozat kezdetén kb. 4-től kiindulva lassan emelkedik. Ezenközben előnyösnek mutatkozott, hogy az erjedési médium tompítására jól tompító,, ugyanazon fajta anyagkeverékeket alkalmazzunk, mint amelye-25 ket később a főerjedésekbem a kiindulási nyersanyaghoz nitrogéntartalmú tápanyagként adagolunk (pl. malátacsirát, megölt és célszerűen lebontott élesztőt, karbamidot, amimoniumfoszfátokat és hia-30 sonlókat). Ezzel azt érjük el, hogy a mikroorganizmus a növekvő savmennyiségekhez való szoktatással egyidejűleg ilyen nitrogéntartalmú tápanyagadagok növekvő mennyiségeihez is hozzászokik. 35 Ezen szoktató-erjesztések tápmédiumainak megsavanyítására legjobban szerves savakat, előnyösen tejsavat használhatunk. A legkedvezőbb eredményekhez akkor jutunk, ha az erjedési médium kezdeti 40 aciditását az egymásrakövetkező szoktatóerjesztésekben 4 körüli ^-értéknél 0.1 egész 1.6-tal hagyjuk növekedni. (Az aciditási fokok itt és a következőkben a n-nátronlúg köbcentimétereinek ama szá-45 mát jelzik, amennyi á médium 100 ccmének neutralizálására, indikátorként bromthimolkéket használva, szükséges). Az aciditás és a tompítási fok növekedésével, továbbá a tápmédium szénhidrát-50 koncentrációját is szoktató-erjesztéstől szoktaító-erjesztésre állandóan növelhetjük. Célszerűen 1% (keményítőre számított) szénhidrátot tartalmazó tápmédiummal kezdjük és 6—8% szénhidráttartalmu-55 val végezzük. A változó összetételű táptalaj, amelyet a szoktató-er jesztésekhez használunk, szénhidráttartalmú kiindulási anyagkép pl. burgonyát, tengeri- vagy rizslisztet tartalmazhat. A nitrogéntartalmú tom- 60 pítókeverékek pl. malátacsirát vagy autolizált élesztőt, karbamidot vagy ammoniumfoszfátot vagy ammoniumszulfátot tartalmaznak különféle kombinációkban. A sporulázóerjedésekhez való tápmédium 65 állandó összetételű és pl. 100 s. r. burgonyapép-, 100 s. r. víz-, 10 s. r. malátacsira- vagy vér és 2 s. r. krétából (Ca COa) áll. Ezeket a táptalajokat kémcsövekbe töltjük le és háromszor frakció- 70 nálva strelizáljuk. A bacillust vagy a talajból vagy terményekből „fogjuk" a Bredemann által megadott módszerek szerint és tiszta tenyészetet készítünk, vagy pedig már meglévő ikultúrából vesszük a 75 Bac. Amylobaeter A. M. et Bredemann kü- . lönböző törzseinek spóráit. Ezeket az organizmusokat előbb 24 óráig a sporulázótáptalajon tovább tenyésztjük, azután kb. 5 percig kb. 90°-ra hevítjük és az első 80 szoktató-erjesztés tápmédiumába oltjuk át. Kb. 48 órai erjedés után a kultúrákat a szokott módon bakteriológiai, morfológiai és fiziológiai tulajdonságaik tekintetében megvizsgáljuk. Ezután a legjobban 85 alkalmas mikroorganizmusokkal sporulázó-táptalajon egy második erjesztést végezünk és a vegetatív alakok megölése után átvisszük a második szoktató-erjesztés megfelelően előkészített táptalajára, 90 Valamennyi erjesztést teljesen anaerob vezetünk 37—38°-on. Ezt a változó szoktató és sporulázó-erjesztési eljárást mindaddig folytatjuk, amíg csak egy próbaerjesztés nem mutatja, hogy az organizmu- 95 sok 6—8% keményítőtartalmú cefrét, amely sav hozzáadásával 1.4—1.6 titrációs aciditásra megsavanyítva és legalább 4 kezdeti tompítási fok mellett 5—4.7 ph-értéket mutat, képes a szénhidrátok teljes 100 eltűnéséig elerjeszteni, amivel azt akarjuk mondani,, hogy az erjdési médiumban az erjedés végén gyakorlatilag sem cukor, sem keményítő nem mutatható ki. (Miután a kultúrák erősen gázfejlesztők, a 105 próbaerjesztéseknek kivitelére olyan lombikokat használunk, amelyek, amint ez anaerob mikroorganizmusok tenyésztésé- ' nél szokásos alkalmas gázáteresztő erjedési zárószervvel vannak ellátva). A ki- 110 tűzött célhoz csak a szoktató-erjesztések hosszú sorozatán át jutunk, anélkül azonban, hogy a Bac. Amylobaeter A. M. et Bredemann baktériumnak morfológiailag előzetesen különböző törzsei kiválasztásé- 115 hoz kötve lennénk. Ezen módszerrel mindenesetre sikerült