107036. lajstromszámú szabadalom • Forgatható ajtó vagy ablak, eltolható résszel
Megjelent 1933. évi augusztus hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI JOHHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107036. SZÁM. — VIII/C. OSZTÁLY. Forgatható ajtó vagy ablak eltolható résszel. Schmidl József asztalosmester Budapest. A bejelentés napja 1931. évi november hó 27-ike. A találmány két vagy többszárnyú ajtó vagy ablak, melynek jellegzetessége, hogy legalább egyik forgatható szárnyán, egy másik szárny, eltolhatóan van ve-5 zetve. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy a szokásos (100—150 cm) szélességet meghaladó szélességű ablakot vagy ajtót nem kell középléeoel vagy fallal felosztani, az ajtó (ill. ablak) kinyitása után tehát az 10 egész nyílás szabadon marad. Emellett a berendezés egyszerű és olesó, a nyitás és csukás művelete pedig könnyű és gyors. A csatolt rajz, példaképpen, a találmány szerint szerkesztett, négyszárnyú, 15 kettős ablakot ábrázol. Az 1. ábra az egyik eltolható ablakszárnynak és az ablakkeretnek függőleges metszete, a 3. ábra I—I vonala mentén. A 2. ábra a teljes ablak vázlatos, vízszintes 20 metszete. Végül a 3. ábra az ablak részleges nézete, a helyiség belseje felől tekintve. A rajzokon feltüntetett, megoldási alaknál (1) a falba épített keret, mellyel a (2) 25 belső és a (3) külső ablakok, a szokásos módon, csuklósan kapcsolódnak. A (2) és (3) ablakszárnyakon a (4), illetve az (5) ablakszárnyak eltolhatóan vannak vezetve, úgy hogy az utóbbiak a (2), illetve 30 a (3) ablakszárnyak mellé tolhatók, amint az a 2. ábrán a belső ablakszárnyaknál látható, de lehet az eltolható ablakrészeket a csuklósan felerősített (2) ós (3) részek mellől tolni el úgy, hogy az eltolható 35 részek a forgatható részek folytatását képezik, amint az a 2. {ábrán a külső ablaknál látható. A 3. ábra a (4) ablakszárnyakat a (2) szárnyakról félig letolt helyzetben mutatja. 40 Az eltolható ablakszárnyaknak a csuklósan fölerősített szárnyakról való lefogása utáni vezetése céljából az (1) ablakkereten (12) léceket erősítünk meg, melyek a forgatható ablakok fölső és alsó, vízszintes keretlécének meghosszabbitását 45 alkotják. Az egymás mellé tolt ablakszárnyak becsukása és a (4) vagy (5) szárnyak eltolása után tehát az utóbbi ablakszárnyak (7) vezetőgörgői (1. ábra) e (12) lécekre gördülnek, melyek az ablak teljes 50 becsukása után az eltolható szárnyak súlyát hordozzák. Az (5) vagy (4) abakszárnyakon, a (7) görgők ágyazására, U-alakú (6) tartók, a görgők biztos megtámasztására pedig a 55 (2) ós (3) ablakszárnyakon, valamint a (12) léceken (8) sínek vannak. Az eltolható ablakok jobb vezetése céljából a (12) léceken és a forgatható ablakok keretén (9) nemezsávok vannak, melyeken a tol- 60 ható ablakok kerete megfekszik. Oly célból továbbá, hogy az (5) ablakhoz kerülő esőcsöppek a helyiség belsejébe ne szivárogjanak, ez ablak alsó, külső részén a vízszintes elhelyezésű (10) lemez- 65 sávot vagy lécet erősítjük meg, mely az ablakszárny és az ablakkeret közötti rést átfedi és a vizet, lefelé meggörbített alakjánál fogva, az alsó (12) lécre vagy — > előnyösen — ez utóbbin megerősített (11) 70 lemezre vezeti. A találmány szerint szerkesztett, négyszárnyú ajtó a most leírt ablaktól, lényegileg, csak abban különbözik, hogy a forgatható és eltolható keretek között nem 75 ablaküveg, hanem betéttábla van. A találmány, természetesen, nincsen négyszárnyú ajtóra, illetve ablakra korlátozva, hanem állhat csupán két szárnyból is, melyek közül az egyik forgatható 80