107026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-aralkil-3-keto-3, 4-dihidro-1, 4-benzoxazinok előállítására

Megjelent 1933. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI X118® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107026. SZÁM. — IVh/2. OSZTÁLY. Eljárás 4-aralkil-3-keto-3,4 dihidro-l,4-benzoxazinok előállítására. F. Hoűmanii La Roche & Co. A. G. Basel. A bejelentés napja 1931. évi november hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi április hó 17-ike. Ismeretes, hogy ha alkiljodid hat a 3-keto - 3,4 i dihidro -1,4 - benzoxaain valamely alkálisójára, akkor a 4-helyzetben alkilcsoport lép be. így Wíheeler és r> Barnes (American Chemical Journal, 20, 555. és köv. oldalak) a metil- és etilvegyületet ismertették. A 3-keto-3,4-dihidro-l,4-benzoxazinnak más, a 4-helyzetben alkilezett származékait, valamint különösen 10 az aralkilvegyületeket eddig még nem állították elő. Azt találtuk már most, hogy 3-keto-3,4-dihidro-l,4-benzoxazinnak, származékainak vagy helyettesítési termékeinek, 15 illetve ezek alkáli- vagy földalkálisóinak aralkilizésével 4-helyzetű aralkilvegyületakhez jutunk, melyeknek gyógyászatilag értékes tulajdonságaik vannak. Míg a 4-helyzetű alkilszármazékoknak csak ©gé-20 szen gyenge analgetikai tulajdonságaik vannak, addig a 4-helyzetű aralkilvegyületek kiváló görcsoldóan ható szerek, melyek ©mellett igen kevéssé mérgesek. Ezért ezek a szerek gyógyászatilag hasz-25 nálhatók. A 3-keto-3,4-dihidro-l,4-benzoxaz,innak és származékainak vagy ezek alkáli-, illetőleg földalkálisóinak előállítását igen különfélekép végezhetjük. Így pl. egyálta-80 Iában nem szükséges az, hogy aralkiljodidokat alkalmazzunk. Az iparilag könynyebben hozzáférhető és olcsóbb aralkilbromidokkal és aralkilkloridokkal a kívánt cserebomlást szintén igen könnyen 35 keresztülvihetjük és egészen kitűnő termelési hányadokhoz juthatunk. Az eljárást az alábbi példák, kapcsán ismertetjük: 1. példa. 149 sr. 3-ketOn3,4-dihidro-l,4-benzoxazint 40 138 sr. izzított és szitált káliumkarbonáttal bensően összekeverünk és 253 sr. benzilkloriddal hat óra hosszat kavarás közben 160 C°-on olajfürdőben hevítjük. A reakciómasszát 100°-ig le hagyjuk hűlni 45 és a fölös benzilkloridot vízgőzzel ledesztilláljuk. Ezután kavarás közben 30 sr. 30%-os nátronlúgot csepegtetünk be oly célból, hogy a netalán jelenlévő kis menynyiségű változatlan 3-keto-3,4-dihidro-l,4 50 benzoxazint feloldjuk. Ezt követőleg a masszát ki hagyjuk hűlni, amikor is az eleinte olajos, vízben és nátronlúgban oldhatatlan reakciótermék megdermed, mire azt a lúgos folyadéktól elválasztjuk. A 55 termelési hányad áz elméletiíiez közel áll. A reakcióterméket tisztítás céljából vákuumban desztillálhatjuk és metilalkoholból vagy petroléterből átkristályosíthatjuk. A tiszta 4-benzil-3-keto-3,4-dihidro- 59 1,4-benzoxazin olvadáspontja 70—71 C°. 2. példa. 149 sr. 3-keto 3,4-dihidro-l,4-benzoxazinnak 2500 térfogatrész 0.4-n baritoldatban való oldásával és az oldatnak vákuumban 65 való elpárologtatósával elsősorban a száraz báriumsót állítjuk elő. Ha ezt kavarás közben 300 sr. benzilkloriddal nyolc órán át 100°-ra hevítjük, a benzilezést befejeztük. A reakciómassza további feldolgozá- 70 sára a fölös mennyiségben alkalmazott benzilkloridot vízgőzzel kiűzzük, a kihűlésnél megdermedő reakcióterim éket a báriumsók eltávolítására vízzel többször leöntjük, mire a további tisztításra az 1. 75 példa szerint járhatunk el.