107011. lajstromszámú szabadalom • Kisfeszültségű túláramkapcsoló egyen- és váltóáramhoz

— 2 -megy azon a határon, amelyre a készülék kalibrálva van, akkor a (10) termikus elem felhevül, miáltal ohmikus ellenállása növekszik és így az áramerősség a -5 (7) tekercs áramkörében gyorsabban nő, mint a (9) tekercs áramkörében. A készülék szabályozásával megállapított idő eltelte után, a (10) termikus elem hőmérséklete és így ohmikus ellenállása 10 is, oly értékű lesz, hogy a (7) tekercs által létesített fluxus a készülék kiváltását (kikapcsolását) indítja meg. A 6. ábra szerinti (17) görbe az ismertetett kapcsolással elérhető késleltetéseket érzékelteti. 15 Az ismertetett elrendezéssel gyakran nehézséggel jár 1 percnél nagyobb késleltetések létesítése és a kapcsolóknak rövidrezárt forgórészű motorok védelmére való felhasználása, amilyenek gyorsan 20 járó gépek vagy nehéz transzmissziók hajtására valók és ezért lefékezésnél hoszszabb ideig erős áramokat vesznek fel. Ezeket a hátrányokat az 1. ábra nyomán ismertetett kapcsolás módosításával 2f> küszöbölhetjük ki. Ecélból a kapcsolónak a kívánt munkakarakterisztikát kölcsönözhetjük, ha az 1. ábra szerinti egyszerű (10) termikus elemet, amelyet az átmenő áram közvetlenül fűt, oly „kettős" ter-30 mikus elemmel helyettesítjük, amely egy másik ellenállásról közvetve fűtött ellenállásból áll. A 2—5. ábrák a túláramkapcsoló ily módon kapcsolt pólusának különböző kap-35 csolási példáit szemléltetik. Valamennyi ábrában az (1) vezetőn lép be az áram, (2) és (4) a fix-kontaktusok, (3) egy mozgó kontaktus, (5, 6) a részáramkörök, (7) a kiváltó, (9) a késleltető tekercs, (11) a 40 részáramkörök egyesülési helye; (12) a kapcsolóból kilépő vezető, (13) a termikus elem fűtött ellenállása, (14) a termikus elem fűtő ellenállása, (15) a termikus elem hőszigetelője és (8) egy szabályozó ellen-45 állás. A fűtött (13) ellenállás célszerűen huzalalakú, igen nagy hőmérsékleti együtthatójú anyagból, pl. tiszta vasból, vagy tiszta nikkelből való vezetőből áll. A fűtő 50 (14) ellenállás viszont célszerűen huzalalakú, kis hőmérsékleti együtthatójú anyagból, pl. krómnikkelből való vezetőből áll. A (13) fűtött és a (14) fűtő ellenállást szigetelő közeg, pl. levegő vagy hő.55 álló szigetelőanyagból való cső választja el egymástól. A (13) és (14) ellenállások mindegyike a két párhuzamos áramkör egyikébe van beiktatva és mindegyik ellenálláson az összáramnak egy része megy át. 60 Ha az áram bizonyos értéket elért, akkor az aránylag nagy ohmikus (14) ellenállást (2—5. ábra), amelynek kis hőmérsékleti együtthatója van, az ezen ellenálláson átmenő áram felhevíti, amikor is 65 az ellenállás a (13) termikus elemre viszi át melegét. A hőátvitel tartama tág határok között ingadozhat és a (13) és (14) elemek közötti (15) szigetelő közeg természetétől és alakjától függ. 70 A termikus elem felhevítése után a készülék úgy működik, amint azt az 1. ábrával kapcsolatban ismertettük, azaz a (7) késleltető tekercsben a fluxus csökken és a (9) kiváltó tekercsben a fluxus egyide- 75 jűleg növekszik. Az 5. ábra szerinti készülék, működési módja tekintetében, megegyezik a 2. ábra szerintivel. Ez utóbbitól csupán egy harmadik részáramkör elrendezésében külön- 80 bözik, melynek (8) szabályozó ellenállása van. Az 5. ábra szerinti kapcsolás különböző üzemi áramerősségek és áramerősség-körzetekhez egyaránt alkalmas készülék szerkesztését teszi lehetővé. A (7) il- 85 letve (9) tekercseket és a (14) illetve (13) ellenállásokat tartalmazó két áramkör mindegyikét ugyanis mindig meghatározott nagyságú áram járja, át és az összáramhoz hiányzó részmennyiség megy át 90 a harmadik részáramkörön, ahol is bizonyos áramerősségre, vagy az üzemáram meghatározott körzetére való beigazítás vagy beállítás a (8) szabályozó ellenállás változtatásával történik. 95 A 3. ábra szerinti kapcsolás a 2. ábra szerintitől abban különbözik, hogy a (14) fűtőellenállást a készülék összes árama járja át, nem pedig részárama. Ezt a kapcsolást előnyösen aránylag csekély üzemi 100 áramnál fogjuk alkalmazni. Ez a kivitel egyúttal lehetővé teszi a késleltetési karakterisztikának tág határok közötti változtatását. A 4. ábra szerinti kapcsolás a 3. ábra 105 szerintitől egy harmadik részáramkör hozzáadásában különbözik, amelynek célja azonos az 5. ábra szerinti analóg áramkörével és melynek (8) szabályozó ellenállása van. no A (13, 14) ellenállások és a termikus és dielektromos (15) szigetelő különböző módon rendezhetők el; a 2—7. ábrák erre vonatkozó példákat szemléltetnek. A 7. ábra szerint a fűtött (13) ellenállás 115