107010. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gázfejlesztő nehezebb fajsúlyú üzemanyagokhoz

Megjelent 1933. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107010. SZÁM. — Yd/2. OSZTÁLY. Elektromos gázfejlesztő nehezebb fajsúlyú üzemanyagokhoz. Frisch Károly autójavítóműhelytulajdonos Budapest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 19-ike. A benzinüzemanyagra szerkesztett régebbi típusú kocsiknál a nehezebb fajsúlyú üzemanyagokat a karburátorokkal csak töléletlenül lehet elgázosítani úgy, 5 hogy ezeket az üzemanyagokat pl. petróleumot, nyersolajt stb., régi típusú kocsiknál nem lehet alkalmazni. Ezt a hátrányt kiküszöböli a találmány szerinti készülék, mely a karburátorból jövő üzexn-10 anyagot gázzá alakítja át és így lehetővé teszi nehéz fajsúlyú üzemanyagnak régi típusú kocsiknál való gazdaságos felhasználását. A csatolt rajzon a találmány példakép-15 peni kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábra a készülék elölnézete, a 2. ábra a készülék oldalnézete és részben metszete, a 20 3. ábra pedig a készülék keresztmetszete a 2. ábra A—B vonala mentén. A karburátor, valamint a motorhenger közé az (a) henger van iktatva, melynek belsejében egy második (b) henger helyez-25 kedik el olymódon, hogy a két henger palástja között (c) tér van. A belső (b) hengerben hosszirányú (d) válaszfal van, mely a hengerteret két, egymástól elkülönített (g, gl) részre osztja. E két henger-30 tér a (d) válaszfal (f) nyílásán át közlekedik egymással. Készülhet esetleg a (b) henger két, különálló félhengerből is, melyeknek terei ugyancsak közlekednek egymással. A (b) henger (g, gl) tereiből egy-85 egy (h, hl) cső ágazik ki, melyek a külső (a) hengerköpenyen keresztülhaladva a karburátorhoz, illetve a motorhengerhez csatlakoznak. A (b) henger palástját az (i) elektromos hevítődrótok veszik körül, melyekhez az elektromos ára- 40 mot az akkumulátor szolgáltatja. Ezek a hevítődrótok lehetnek esetleg a (b) hengert alkotó két félhenger között is elhelyezve. A külső (a) hengerköpenyhez két (j, jl) csőcsonk csatlakozik, melyeken át 45 a kipuffogógáz a két henger közötti (c) térbe vezetődik, illetve onnan eltávozik. A nehezebb fajsúlyú üzemanyag, pl. petróleum stb. a karburátorból a (h) csövön át a belső (b) henger egyik (g) terébe 50 szívódik. A motor indításakor az (i) hevítődrótok elektromos áramát bekapcsoljuk, miáltal a (g) térbe jutott petróleum felmelegszik és miközben az >(f) nyíláson át a petróleum a (gl) térbe szívódik, be- 55 lőle petroleumgázok keletkeznek úgy, hogy a (hl) csövön át már nem petróleum, hanem petroleumgáz megy át a motorhoz.. Midőn a kipuffogógázok már kellő hőfokra felmelegedtek, egy közismert ön- 60 működő kapcsoló segélyével kikapcsolódik a hevítődrótok áramköre és kinyílik a kipuffogógázok bebocsájtó szelepe úgy, hogy a kipuffogógázok a (j) csövön át az (a, b) hengerek "közötti (c) térbe jutnak 65 és most már ezek melegítik a (b) hengerbe beszívott petroleumot. A kipuffogógázok a (jl) csövön át távozva a jármű hátsó részéhez vezetődnek és ott a szabadba jutnak. Ha a motor lassabban jár 70 úgy, hogy a gázoknak nincs meg a kellő hőmérsékletük, ismét önműködően bekapcsolódik az elektromos hevítődrót és ez végzi a gázosítást. A találmány szerinti készülékkel üzem- 75 anyagban és így üzemköltségben igen nagy megtakarítás érhető el. A készüléknek még az a nagy előnye is van, hogy