106997. lajstromszámú szabadalom • Vulkánizáló gép

• Megjelent 1933, évi a

xi

guszt

n

g hó 15-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEIRAS 106997. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Vulkanizáló gép. Frölich Ernő kereskedő Osterode a/Harz. A bejelentés napja 1932. évi február hó 29-ike. Gummilemezek vagy gummiszövetek, továbbá ú. n. „gummii'utók" és hasonló árúk előállításánál újabban ú. n. vulkanizáló gépeket használnak, melyek folyto-5 nos működésűek. E vulkanizáló gépek csekély fordulatszámmal körülforgó dobból állanak, melynek külső falához a vulkanizálandó anyagot vastag, végnólküli gummiszövettel szorítják oda. E végnél-10 küli gumimiszövet több vezetőhengeren jár, melyek egyikét hajtógép forgatja és így az a gummiszövetnek a kívánt mozgást kölcsönzi. A vezetőhengerek egyike célszerűen rúgónyomás alatt, beállíthatóan 15 van ágyazva, úgy, hogy az a vezetőheiigerekre fektetett gummiszövetnek a szükséges feszültséget adja. Ez ismeretes vulkanizáló gépek súlyos hátránya, hogy egyrészt a gummiszövet gyakorlatilag soha-20 sem tökéletesen sima és így annak egyenlőtlenségei a vulkanizálandó anyagba bepréselődmek, másrészt pedig a gummiszövet már aránylag rövid használati idő után hasznavehetetlenné válik, mert 25 többé-kevésbé „elég". A gummiszövet egyenlőtlenségei két forrásból erednek. Ezek egyike abból, hogy a szövet gummirétege különböző tömörségű, míg az egyenlőtlenségek további forrása a szövet 30 illesztési része vagy részei, minthogy ezek a szövet- vagy szalagvégek leggondosabb összeillesztésénél is sokkal kisebb rugalmasságnak és nagyobb keresztmetszetűek, mint a szövet bármely más része. A vul-35 kanizálandó munkadarabon további egyenlőtlenségek abból származnák, hogy a vászonból, vagy más ily anyagból álló betétjei folytán kevésbé hajlékonnyá vált gummiszövet a vezetőhengerről a vulkani-40 záló dobra való átmeneténél torlódásokat, illetve nem teljesen visszamenő nyúlásokat szenved, melyek a vulkanizálandó anyag keresztmetszeti változását okozzák. E hátrányokat a találmány szerint azzal küszöböljük ki, hogy az eddigelé al- 45 kalmazott gumimiszövet helyett végnélküli, hajlékony fémpályát alkalmazunk. E fémpálya a találmány szerint a szóbanforgó célnak megfelelő szélességű és vékony bádogsávból állhat, ahol is a bádog 50 acélból vagy más oly anyagból készül, melynek elegendő rugalmassága és alakíthatósága van. A jelenlegi műszaki gyakorlat már akadálytalanul lehetővé teszi, hogy megfelelő munkaeljárásokkal egy 55 eléggé hosszú fémszalag végeit akként kössük egymással össze, hogy az illesztési helyen keresztmetszeti változás ne következzék be. Fémszalagnak a gummiszövet helyetti alkalmazása azzal a jelentékeny 60 előnnyel jár, hogy a fém- vagy nyomószalagnak kopása gyakorlatilag véve nem következik be és így annak élettartama rendkívül hosszú. Sok esetben azonban előnyösnek mutatkozik, hogy a vulkanizá- 65 landó munkadarabot ne osak teljesen simán nyomjuk a vulkanizáló dobhoz, hanem hogy e nyomást lehetőleg lágyai fejtsük ki. Evégből a találmány szerint a vulkáni- 70 záló gépen még egy, pl. nemezből vagy sírnia szövetből álló végnélküli szövetpályá.t vagy szalagot, mely már magában véve jóval hosszabb, mint a fémsaalag, akként alkalmazunk, hogy az kerületének 75 egy részén a fémszalag és a vulkanizáló dob között helyezkedik el. Már most e szövetpálya, pl. nemezszalag, a vulkanizálandó munkadarabnak teljesen egyenletes felületet nyújtva, a maga sajátos lágysá- 80 gánál, illetve engedékenységénél fogva a fémszalagon, esetleg még mutatkozó egyenlőtlenségektől származó benyomásokat felveszi anélkül, hogy azokat a vul-