106996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faliszt előállítására

— 401 — ben a szomszédos lapoknak a fogai valamely meghatározott osztással, pl. félfoggal egymáshoz képest el vannak tolva úgy, hogy — mint az már ismeretes — 5 az egyik fűrészlap fogainak hegye a másik lap foghózagaiba nyúl bele. A fűrészlapoknak ez elrendezése ugyanannál a gépnél is tetszőlegesen átállítható lehet, pl. olykép, hogy a fűrészlapo-10 kat ékkel és horonnyal ellátott tengelyen rendezzük el és gondoskodunk arról, hogy az egyes lapoknak a tengelyre való felhozatalánál a fogak tetszés szerint vagy egymással megegyezzenek, vagy pedig 15 egymáshoz képest el legyenek tolva. Az eltolást egyszerű módon úgy érhetjük el, hogy teljesen egyforma fűrészlapok feltételezése mellett a hornyot a tengely mentén csavaralakban képezzük ki, vagy pe-20 dig olykép, hogy különböző fajtájú fűrészlapokat rendezünk el váltakozva egymásután, amelyeknél a horony a fogosztáshoz viszonyítva a kivánt mértékben, tehát pl. az osztásszög felével eltoltan van alkal-25 mázva. Ha ugyanazon tengelyen egyenes es külön csavaralakú hornyot is alkalmazunk, akkor szükséghez képest a fogakat egymáshoz képest eltoltan rendezhetjük el, vagy pedig egymással megegyező fogosz-S0 tással dolgozhatunk. Az egyes fűrészlapok alkalmazásának még az a további előnye, hogy egyes lapok megsérülésénél azok gyorsan kicserélhetők és elompulás esetén könnyen élezhetők. 35 Minthogy kör- és szalagfűrészeknek szokásos kerületi sebességénél a keletkező liszttermék még nem felel meg eléggé a mai követelményeknek, amelyeket műanyaggyártásra való tekintettel a liszt 40 finomságával szemben támasztunk, szükséges, hogy az egyébként szokásos vágási sebességként alkalmazott kerületi sebességnek lényeges túllépése mellett egyidejűleg csekély mérvűnek megmaradó előre-45 tolást alkalmazzunk, hogy oly finomságú anyagot nyerjünk, mint az szükséges. Ezt olykép érjük el, hogy a fűrészt több mint 70 m. mp.-kénti vágási sebességgel, sőt több mint 100 m. mp.-kénti vá-50 gási sebességgel és 1/1000-nél kisebb előretolása arány mellett tartjuk üzemben és a vágási helyen külön odavezetett légárammal hűtjük. A nagy kerületi sebesség kismérvű előretolás mellett ugyanis azzal 55 a következménnyel jár, hogy a vágási helyeken nagyobbmérvű hőtorlódások lépnek fel. amelyek a fűrész gyors kopását és a fa meggyulladását is előidézhetnék, ha nem gondoskodnánk erélyes hűtésről. A hűtőhatást azzal fokozhatjuk, hogy a 60 hűtőlevegőhöz szétporlasztott, azonban el nem gőzösített folyadékot adagolunk úgy. hogy a párolgási meleg gondoskodik a hűtőhőmérsékletnek a folyadék forrpontjának magasságán való tartásáról. Folya- 65 dékként főleg víz jön tekintetbe, melynek előnye az elgőzösítéshez szükséges nagymérvű melegfelvétel s az, hogy csak 100 körüli hőmérsékleteknél gőzölög el: tekintetbe jönnek, továbbá más, könnyebben 70 elgőzölögtethető hűtőanyagok, amelyek már alacsonyabb hőmérsékleteknél alakulnak át gőzzé, ezzel szemben azonban csekélyebb párolgási melegüknél fogva nagyobb mennyiségben kell, hogy adagoltas- 75 sanak. Ha a faliszt előállítására csak légszáxaz fát használunk, amelynek tehát még bizonyos nedvességtartalma van, úgy e nedvességnek elgőzösítése bizonyos mertékben hűtőhatást fejt ki, vagy ruegíor- sü dítva, a megmunkálásnál keletkező melegnek szárító hatása van az előállított faliszttermékre. A fát a nyert poralakban elegendő meleg bevezetése mellett néhány másodperc alatt tökéletesen megszárít- 85 hatjuk, míg a fának darabokban való kiszárítása tudvalevőleg meleghozzávezetés mellett is rendkívüli hosszú időt igényel. Ilykép lehetséges tehát a fának porításához közvetlenül egy szárítófolyamatot 90 csatlakoztatni, pl. oly módon, hogy a leszívott légáramot, amely a faport finom elosztásban tartalmazza, mint fűtő Cs szárítóeszközt használjuk fel a vágási helyen fellépő súrlódástól származó hőmér- 95 séklettel s amennyiben az nem elegendő, még adalékosan fűtjük. Emellett előnyös a légáramot irányától gyakrabban elterelni, hogy a poralakú anyagot örvénylő mozgásba hozzuk. 1

0 A nagy vágási sebesség mindenesetre a fűrészlapok nagyobbmérvű kopásával jár úgy, hogy a fűrészeket meglehetős gyakran kell újból élezni. Hogy ez idő alatt a gépi berendezésnek többi részét ne kelljen használatlanul állva hagyni, célszerűen több fűrésztömbbel dolgozunk, amelyeket felváltva veszünk használatba-és amelyeket úgy rendezünk el, hogy közös szárító-, leválasztó- és rostáló berendezésekhez csatlakoztathassuk és azoktól el is választhassuk. Különösen a fűrésztömbnek a gépből való gyors eltávolít hatá sa végett ajánlatos a fiirésztömb számára egy alája gördíthető szánt használni, 11E amelyre a tömb a hajtótengelytől vrló oldása után felfekszik és amelyet a fűrész-