106996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faliszt előállítására

• Megjelent 1933, évi a xi guszt n g hó 15-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI jRG»& SZABADALMI BIRŐSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 106996. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Eljárás faliszt előállítására. Diesing- Kiír oly Ernő igazgató Berlin-Charlottenburg1 , Heymann Pál Ármin kereskedő Berlin-Wilmersdorf és Rothgíesser Henrik ig'azg'ató Berlin-Charlottenburg'. A bejelentés napja 1932. evi március hó 23*ika. Műanyagoknak, különösen sajtolt anya­goknak és műgyantáknak előállításánál a töltőanyag tetemes része faliszt. A fel­használásra kerülő liszttől azt követeljük, 5 hogy egész finom porszerű és mindenek­előtt teljesen szilánkmentes legyen. Ez okból a fűrészmalmokból kikerülő fűrész­por csak igen csekély részében használ­ható fel, mert rendszerint nem szemcsés, to hanem szálkaszerű anyagot tartalmaz, amely a műanyagok előállítására nem al­kalmas. Ebből a fűrészporból csak erős mérvű rostálás ntán lehet csekély részt kedvezően felhasználni úgv, .iogy a fű­lő részmalmokból hulladékanyagként kike­rülő fűrészpor olcsó beszerzési lehetőségé­nek ellenére is tetemes költségeket okoz a fűrészpor fel nem használható rostos, szál­kákat képező részének szállítása miatt és 20 ezenfelül az előállított termék minősége is romlik. A találmány szerinti eljárás a mű­anyaggyártás követelményeinek megfele­lően kifejlesztve, — amint azt a gyakorlat 25 igazolta, — lehetővé teszi az előállított mű­anyagok minőségét különösen megjavító falisztnek töltőanyagként való előállítá­sát. A találmány lényege, hogy előszárí­tott fát, előnyösen keményfát előbb egy a ,0 rostokat a rostirányhoz harántirányban lenyíró, fűrészszerű géppel porítjuk, az­után rostában a durvább vagy rostos ré­szecskéket leválasztjuk és adott esetben tovább őröljük, a megmaradó porított 35 anyagot pedig kivesszük. Ismeretesek a különböző gépek fűrészforgács, fűrészpor és faliszt előállítására, amelyeknek ter­mékei más célokra, pl. a sütőiparéra ki­elégítőek. Műanyaggyártásra azonban éppen a találmány szerinti kombinációs 40 eljárással előállított anyag bizonyult kü­lönösen kedvezőnek, aminek az az oka, hogy a lisztnek részecskéi nem szálka­szerű vagy rostos, hanem szemcsés szer­kezetűek és nagyobb arányban tartalmaz- 45 nak finom port. Minthogy a találmány szerinti eljárásnál a faliszt nem hulla­déktermék, hanem vég- és főtermék, oly fanemet használhatunk fel gazdaságos módon, amely a műanyaggyártás szem- 50 pontjából a legelőnyösebb, tehát előszárí­tott keményfát, így pl. fehér gyertyán­fát, mimellett a feldolgozandó fanem ma­gasabb ára csak alárendelt szerepet ját­szik. 55 Fűrészszerű aprítógépként a magában véve ismeretes ráspolyhenger használ­ható, amelynél a hengertest egymás mel­lett körülfutó fűrészlapok, vagy fűrész­szalagok sorából áll. Annak elkerülésére, 60 hogy az egyes lapok közé durvább forgá­csok ékelődjenek és hogy emellett az anyag szerkezetét a kívánalmaknak meg­felelően szabhassuk meg, ajánlatos, hogy az aprítófűrészt képező, egymás mellett. 65 egy tengelyen elrendezett fűrészlapokat a fogosztásra, való tekintettel egymáshoz képest meghatározott beállítható mérték­ben eltolhatóan rendezzük el. Ezáltal haj­togatott fogakkal ellátott fűrészlapoknak 70 használatánál elérhetjük, hogy a szomszé­dos fűrészek fogai kölcsönösen egymásba nyúlnak, a fűrészek tehát egész szorosan egymás mellett rendezhetők el, amennyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom