106994. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyógyfürdőberendezés
• Megjelent 1933, évi a xi guszt n g hó 15-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106994. SZÁM. — VIJ/e. OSZTÁLY. Villamos gyógyfürdőberendezés. Stanger Henrik elektromérnök Ulm a. d. Donau. A bejelentés napja 1932. évi juniushó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi junius hó 24-ike. A találmány villamos gyógyfürdő berendezés és lényege az, hogy egészfürdőbe, a villamos árammal egyidejűleg és ezzel azonos irányban, külön gyógyfolyadék-5 áram hat a fürdőző testére, mimellett szigetelő, terelő- és válaszfalak vannak elrendezve, amelyek gyógyfolyadék- és villamosáram hatásának meghatározott testvagy végtagrészekre való korlátozására és 10 központosítására valók. A villamos gyógyfürdők hatását ilyen berendezéssel jelentékenyen növelhetjük, minthogy a villamos áram nem bolyonghat szabadon az egészfürdőben, hanem a 15 fürdőző testének egyik oldaláról a másikhoz folyik és a gyógyanyagokkal dúsított folyadékáram is szűk területre korlátozva hat. A találmány szerint ezt vagy kiilönle-20 gesen kiképezett, a fürdőtartályban (kádban) vízszintesen és függőlegesen elállítható és sajátságos módon szigetelt elektródákkal érjük el vagy pedig az egészfürdő tartálynak belső hosszoldalain 25 elektródalemezeket rendezünk el és a tartályt egy vagy több, egymáshoz sorakoztatott, hosszirányú fallal megosztjuk; e falak szigetelő anyagból vannak és szorosan a fürdőző testéhez csatlakoznak. Az előbbi 30 esetben a folyadék csővezetéke közvetlenül az elektródákhoz, az utóbbi esetben pedig ismert módon a fürdőtartályhoz (kádhoz) van csatlakoztatva. A rajz a találmány több példaképpen! , foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra függőleges keresztmetszetben fürdőtartályt (kádat) mutat, elállíthatóau elrendezett szigetelt elektródákkal, valamint a keringőfolyadék számára való ve-40 zetékcsatlakozásokkal; a 2. ábra egy elektróda keresztmetszete az 1. ábra I—I vonala szerint; a 3. ábra egy fürdőtartály (kád) hosszmetszete függőlegesen elrendezett szigetelőfalakkal; a 45 4. ábra keresztmetszet a 3. ábra II—II vonala szerint; az 5. ábra egy válaszfal kiszélesített talprészének keresztmetszete, az előbbi ábrákhoz képest nagyobb léptekben; a ' 50 6. ábra a szigetelő hosszválaszfaláknak egy fürdőruhadarabon való elrendezését mutatja. Az 1. és 2. ábra szerint az (1) állványokon, amelyek a (2) fürdőtartályban (kád- 55 ban) tetszőlegesen eltolhatók, (3) hüvelyek és (4) állítócsavarok segélyével a szigetelőanyagból való (5) elektród atartók vannak elrendezve. Ezeken vannak a (6) elektródalemezek. Ezek elé célszerűen a 60 szigetelőanyagból való (7) rácslemezt helyezzük, hogy a fürdőzőnek az elektródákkal való közvetlen érintkezését minden esetben elkerüljük. Mind az oldalakon, mind fent és lent is lemezalakú (9) illetve 65 (10) falak vannak, amelyek valamely jól szigetelő anyagból állanak. A (9) oldalfalak szabad végükkel közvetlenül a fürdőző (11) testéig érnek. A felső és alsó (10) falak oly hosszúak, hogy vagy egy- 70 máson túlnyúlnak, vagy pedig a fürdőtartály (kád) (12) szigetelő hosszfaláig érnek. A villamos árammal azonos irányban keringő, gyógyanyagokkal dúsított folyadékáramot a (13) csövön vezetjük be és a 75 (14) csövön vezetjük el. A (6) elektródalemezek egy áramforrás pozitív, illetve negatív sarkához vannak kapcsolva. Látható, hogy ennél az elrendezésnél az áram minden esetben arra kényszerül, 80 hogy a fürdőző (11) testén közvetlenül menjen keresztül, minthogy nincs semmi lehetősége arra, hogy az egészfürdőben eloszoljék.
