106989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázelegyek széntbontására

• Megjelent 1933, évi axigusztng hó 15-én

. ^ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106989. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Eljárás gázelegyek szétbontására. Franli 1 Mátyás főmérnök Aiigsburg1

. Pótszabadalom a 102924. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi május hó 14-ike. A 102924. számú törzsszabadalom szerinti eljárás értelmében a sűrítési energia veszteséget, amely a gázelegynek, a maradéknélküli szublimáláshoz szükséges 5 teljes sűrítésével jár, úgy kerüljük el, hogy a sűrített gázelegynek egy meghatározott részét nem cseppfolyósítjuk, hanem "expanziós gépben, munkát és hideget szolgáltatóan, atmoszferikus nyomásra ex-10 pandáitatjuk és pedig előnyösen a gázelegynek előzetes előbontása után a kondenzátor nyomásával működtetett rektiíikátorban vagy pedig az expanziós gép kipuffogásának utólagos szétbontásával 15 is, atmoszferikus nyomáson dolgozó rektifikátorban. Az egész szétbontandó levegőt tehát, mindkét esetben, a kondenzátor nyomására (3—5 atmoszférára) sűrítjük és mintegy felét vagy háromnegyed-20 részét cseppfolyósítjuk, hogy a szükséges mennyiségű mosófolyadékot kapjuk, míg másik részét az expanziós gépben expandáltatjuk, hogy a hidegveszteségek fedezéséhez szükséges járulékos hideget fej-25 lesszük. Egy új javaslat értelmében a sűrítési energiaíbeli veszteséget, amely rendesen a teljes sűrítés melletti leivegőszétbontásnál lép fel, úgy kerüljük el, hogy a szétbon-30 tandó levegőnek csak felerészét sűrítjük a. kondenzátornyomásra és ezt a nyomást is csökkentjük mintegy Vs-ával, úgy, hogy az oxigént az elpárologtatóból mintegy 0.6 atm. vákuum mellett szívjuk le. 35 A szétbontandó levegőnek másik felét azután túlnyomás nélkül a felső oszlopba hivatjuk, amelyben a rektifikálás megközelítőleg atmoszferikus nyomáson megy végbe. Tehát a levegő szétbontásához szüksé- 40 ges sűrítés itt akként van felosztva, hogy a sűrítést mintegy felerészben a szétbontás előtt, felerészben pedig a szétbontás után végezzük, amennyiben az elpárologtatóból 0.6 atm. nyomáson leszívott oxi- Í5 gént atmoszferikus nyomásra sűrítjük. Ilymódon úgy a szétbontandó levegőnek, mintegy 2 atm. nyomáson az egyik regeneratív-hidegtárolópáron át bevezetett egyik fele és az ezen hidegtárolópá- 50 ron váltakozva kivezetett, nyomásnélküli nitrogén számára elegendő térfogatkülönbséget érünk el a maradéknélküli szublimálásra, mint a levegő másili felének is. amely tulajdonképen túlnyomás nélkül a 55 másik regeneratív-hidegtárolópáron át bevezetendő, amelyeken át az oxigént 0.6 atm. nyomáson váltakozva vezetjük ki leszívás útján. Ilymódon a dér maradéknélküli szubli- 60 málása energiaveszteség nélkül foganatosítható, amely dér . a bevezetett levegőből a hidegtárolókban a nedvesség- és szénsav-tartalom folytán képződik és ott átmenetileg lerakódik. 65 A 496066. számú német szabadalom révén ugyan már ismertté vált a gázelegy egyrészének túlnyomás nélkül a szétválasztó-oszlopba való befuvatása és az erre a célra elrendezett második elpárologtató- 70 bál az oxigénnek vákuummái való leszívatása. Ez az eljárás azonban nem ujdonságrontó a találmányra, amelynek lényege energiapazarlás nélküli, teljes szublimálás biztosítása 42—50%-os oxigén 75 előállításánál, amikor is az eljárás csak egyetlen kondenzátor-elpárologtatóval és