106964. lajstromszámú szabadalom • Egyenirányító, különösen nagyfeszültségű egyenáramot létesítő higanygőzegyenirányító
Megjelent 1933. évi augusztus li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106964. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Egyenirányító, különösen nagyfeszültségű egyenáramot létesítő higanygőzegyenirányító. Siemeiis-Schiickert-Werke A. G. cég1 Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 12-ika. A találmány nagyfeszültségű egyenáram létesítésére való higanygőzegyenirányítóknál az anódák körüli ernyők elrendezésére vonatkozik. 5 Ismeretes, hogy nagyfeszültséget vezető alkatrészek közötti átütéseket szigetelők közelében a villamos mező nagyfokú koncentrációjának a vezeték veszélyeztetett megerősítési pontjai közelében való meg-10 akadályozásával meg lehet akadályozni, ha e célból gyűrűkből vagy pléhekből álló fémernyőket alkalmazunk. Ezek az ernyők a villamos mezőt a nagyfeszültségű vezeték és a földelt megerősítési pontok 15 között egyenletesen osztják el. Ilyen esetekben a villamos mező erőssége nem ér el olyan értékeket az egymástól elszigetelendő részeken, amelyek mellett ott az átütést elősegítő korona- vagy ködfény-20 jelenségek keletkezhetnek. Ugyanezek a viszonyok állanak fenn olyan nagyfeszültségű higanygőzegyenirányítóknál, amelyeknél az ú. n. zárófázisban az anóda szelephatása. érvényesül. A szelephatást ilyen 25 szerkezeteknél tudvalevőleg az a körülmény veszélyezteti, hogy ionizált gőz kerül az anódkarba és vezető hidat létesít a katódától az időközönként negatív anódához. Az anóda ebből az ionizált környezet-30 bői pozitív ionokat vonz magához, amelyek aránylag rövid szakaszon gyorsulnak és így lényeges sebességveszteség nélkül ütköznek az anódafelületekbe, aini visszagyűjtést okoz. 35 A találmány értelmében a mezőernyők az anódacsöveket (karokat) úgy veszik körül, hogy az anódától legtávolabb eső ernyőnyílásból az anódáig vont egyenesek az ernyőket legalább egy pontban metszik. A rajzok a találmány szerinti megoldás 40 példakénti kiviteleit mutatják. Az 1. ábra egy egyenirányító irészét mutatja, amelynél a mezőernyő az anódkarra van húzva. A 2. és 3. ábrák módosított kivitelt mu- 45 tatnak. Az 1. ábra sematikusan feltüntetett üvegedényes nagyfeszültségű (1) egyenirányító a (2) anódát tartalmazó (21) karján (22) ernyőt hordoz, mely (3) és (4) gyű- 50 rűkből áll. Ezeket a gyűrűket pálcikák és az (5) vezető drót kötik össze a (2) anódával. A 2. ábra szerinti kivitelnél az anódakar felső részét drótszövedékből álló (6) ernyő 55 veszi körül. Az ernyőnek harangalakú (7) szegélye van, amelyet sarkok és élek elkerülése végett kerek profillal látunk el. A dróternyőt (8) pléhhenger tartja és azt szigetelő (9) köztartók támasztják meg 10 az anódakaron. Az anódaosatlakozás (10) sapkája ismert módon (11) ragasztó maszszával van az anódakar üvegtestén megerősítve. A (6) ernyőt a hozzá tartozó anódához (12) ködfénylámpa köti. Az anó- 65-dához az áramot (13) vezetéken át vezetjük. A 3. ábra ugyancsak egy nagyfeszültségű, de vasedényes egyenirányító sematikus rajza. Az egyenirányító hosszúkás (14) anód- 70-csövei részben szigetelő anyagból, pl. poreellánból vagy kvarcból állanak. Az anódcső (18) könyökrésze fémből készült, mig a (19) és (20) részek szigetelő anyagból készültek. Az anódacsövek a (23) tartány 75 (15) anódapereméhez légmentesen vannak kötve. A mezőernyők drótszövedékből állanak. Az ernyők a (16) felső és (17) alsó
