106958. lajstromszámú szabadalom • Fonórózsafej nyujta fonó készülékekhez
Megjelent 1933. évi augusztus lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106958. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Fonórózsafej nyújtva fonó készülékekhez. J. P. Bemberg" A. G. cég: Wuppertal-Oberbarmen. A bejelentés napja 1931. évi junias hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi julius hó 26-ika. A találmány műselyemnek a nyujtvafonó eljárás szerinti előállításánál használt fonórózsalej különleges kiképzésére ^vonatkozik. Az ismert nyuj'tvafonó íkéf-5 szülékeknél a fonóorsót közvetlenül a fonófejen erősítik meg, mely lényegileg a fonófolyadék vezetékéből és elzáró csapból áll, egyben pedig a fonóedény felső lezárószervét képezi. A vezeték röviddel 10 a rózsa előtt kibővül, hogy a folyadék a rózsához egyenletes áramban jusson. A rózsa pereme hátrafelé hajlik ós azt ezzel a peremmel húzzuk fel a rózsafej végére. 15 A fonófolyadéknak az a tulajdonsága, hogy ott, ahol a külléggel érintkezik, az oldószer elpárolgása következtében megkeményedik. Ha a fonókészülékeket leállítjuk, akkor azokon a helyeken, ahol a 20 í'onóí'olyadék a levegővel érintkezik, tehát főként- a fonórózsán, megkeményedett fonófolyadékból álló, a rózsára tapadó, rétegek rakodnak le. Ezek a rétegek annál kiterjedtebbek, minél nagyobb felüle-25 ten érintkezik a fonófolyadék a levegővel. Mivel ezek a rétegek egykönnyen nem oldódnak fe l újból, azokat a készülék üzembehelyezése előtt el kell távolítani, mert máskülönben a friss folyadék 30 ezeket magával vinné, azokkal a rózsa furatait eltömné, úgy hogy a készülék nem volna képes fonni, vagy csak folytonos zavarok között. A rétegek eltávolítása után a vezetékéből kilépő fonófo 35 lyadékkal a rétegek helyét ismételten lemossák, hogy a megkeményedett fonófolyadék utolsó nyomait is kellő biztonsággal eltávolítsák. A tisztítás e módja körülményes és a rózsák igen nagy száma miatt időt rabló. 40 Ezenkívül sok fonófolyadék vész. el a mosás közben, mert ehhez a művelethez sok folyadék kell. Végül pedig gondos tisztítás dacára is visszamaradhat, koagulált folyadék, mely a fonás menetét befő- 45 lyásolja. A találmány szerinti rózsafej kiét egymással csavarmenet útján egyesített részből áll, melyek közül az alsó, mint hordozó kiképezett rész a rózsát hordja, 50 míg a felsőben szűk furat van. Ezzel a kiképzéssel elérjük azt, hogy a rózsa kicserélésekor a szűk furatból kilépő fonóoldat csak kis felületen érintkezik a levegővel, úgy hogy csak kevés fo- 55 nófolyadék keményedhetik meg, amelyet azután egyszerű letörléssel könnyen eltávolíthatunk, egyébként pedig nem káros hatású, mert az esetleg még hátramaradó vékony, hártyaszerű részecskék kis mó- 60 reteik folytán a nyujtvafonó eljárásnál használt bő furatokon átjutnak. Ha valamelyik ilyen részecske egy ízben mégis eltömne egy furatot, iigy ez a körülmény a furatok rendkívül nagy száma 65 miatt nem játszik szerepet, a fonáltiter emiatt nem változik. Különösen célszerű, ha a rózsát hordozó részt a folyadékot hozzávezető vezetékkel csak szűk furattal kötjük össze. 70 Ezzel elérjük, hogy a rózsa felső része és a rózsát hordozó rész között levő tömítő felületet a fonófolyadék nem éri, amivel a hiártyaképződést hatásosan megakadályozzuk. 75 Azáltal, hogy külön rózsahordozót alkalmazunk, a fent említett, a folyadék áramlását egyenletessé tevő bővüietet a
