106941. lajstromszámú szabadalom • Árjelző mutatós mérleg
Megjelent 1933. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106941. SZÁM. — VII/f, OSZTÁLY. Árjelző mutatós mérleg. Bánki Elemér oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi december hó 29-ike. A találmány számolóléc módjára egymáshoz képest eltolható logaritmikus beosztású skálákkal felszerelt árjelző mutatós mérlegnek a gyakorlati követelménye-5 ket kielégítő szerkezeti megoldására irányul. Hogy a logaritmikus skála elején és végén lévő fokbeosztások között túlságos nagy különbségek ne legyenek, a talál-10 mány értelmében a helytálló logaritmikus skála egyes részeit különböző léptékekben és pedig a nagyobb értékszámoknak megfelelő részeit nagyobb léptékben készítjük és a különböző léptékben készült egyes 15 helytálló skálarészekhez külön-külön, egymáshoz képest is elmozgó, eltolható skálákat alkalmazunk, amelyeket célszerűen közös hajtószerkezettel mozgatunk. A mozgó skálákat önmagában ismert 20 módon csévékre tekercselt szalagokon alkalmazhatjuk, amikor is, hogy ezek a szalagok csévéikkel és ezek hajtószerkezetével a gyakorlatban bevált legyezőalakú tokban jól elhelyezhetők legyenek, 25 a találmány értelmében a fekvő helyzetben eltolódó skálákat tükrökben álló helyzetben jelentetjük meg. A találmány kiviteli példáját feltüntető mellékelt rajzon az 30 1. ábra részben metszett eliilnézet (a vevő felé fordított oldalnézete), a 2. ábra hátsó nézet (az eladó felé fordított oldalnézete), a 3. ábra pedig a mérleg felső részének 35 felerészben metszett oldalnézete. Amint az 1. ábrán látható, a (4) serpenyőre tett (5) teher a mérleg terheletlen állapotában legmélyebb helyzetében lévő (6) ellensúlyt a (7, 8) kétkarú emelő közvetítésével emeli, amikor is a (10) szalag 40 utánaegedése folytán a (11) él körül lengő (12) súly mélyebben helyezkedik el. A (12) lengősúllyal együtt leng a (11) él körül a (13) excenter, amelyre a (10) szalag tekercselődik és a (14) bütykös korong, 45 amelyről a (15) szalag lefejtődik. Az utóbbi a (16) excenterre tekercselődik, amely (18) lengősiillyal együtt forog el a (17) él körül, mihelyt a (15) szalag meglazulása folytán a (18) lengősúly mélyeb- 50 ben helyezkedhetik el. A (11) él körül lengő elemekkel együtt leng a (19) mutató is, amelynek (20, 20') hegyei a (4) serpenyő terheletlen állapotában a kétoldali helytálló (21, 21') súly- 55 skálák „0" osztásfokára mutatnak. A (21, 21') súlyskálák 0-tól 10-ig terjedő részén a fokbeosztást szabadon választhatjuk, mert 10 dkg-ig terjedő méréseknél az árjelző skálát amúgy sem akarjuk hasz- 60 nálni. A feltüntetett kiviteli példában 0-tól 10-ig egyenletes a siilyskála beosztása. 10-től 100-ig ismert módon logaritmikus fokbeoszást alkalmazunk a helytálló (21, 21') súlyskálákon, azonban a ta- 65 lálmány értelmében 10-től 50-ig kisebb, 50-től 100-ig nagyobb a logaritmikus fokbeosztás léptéke. Ennek megfelelően az 50-es osztásfoknál az áttétel a (19) mutató és a (18) lengősúly között hirtelen váltó- 70 zik annak következtében, hogy amikor a mutató 0 helyzetéből kilendülve 50-hez ér, ebben a pillanatban a (14) korong (14a) bütyke elválik a (15) szalagtól. A (21, 21') súlyskálák léptéke 50 helyett 75 természetesen más osztásfoknál változhat, esetleg több osztásfoknál is.
