106940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hosszú üreges testeknek vizi szállításhoz való előkészítésére

Megjelent 1933. évi augusztus li

ó 1-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106940. SZÁM. — V/f. OSZTÁLY. Eljárás hosszú üreges testéknek vizi szállításhoz való előkészítésére. Ganz és Társa, villamossági, gép-, wag'g-on- és hajógyár K. T. cégr Budapest. A. bejelentés napja 1932. évi január hó 23-ika. Hosszú üreges testeknek, mint pl. nagyméretű csöveknek az előállítás helyétől a rendeltetési helyre való leszállítása abban az esetben, ha úgy az előállítás helye, mint 5 a rendeltetési hely, valamely elegendő mélységű vizipálya mentém vagy ennek közelében fekszik, a legegyszerűbben és legolcsóbban úgy történhetik, ihoigy ezeket külön úszótestekként a vizipályán usztat-10 juk vagy a szükséghez képest vontatjuk, így ugyanis nemcsak a szállítás üzemköltsége válik egészen minimálissá, sőt, ha a szállítás pl. folyóvizén a vízfolyás irányában megy végbe, gyakorlatilag 15 nullává, hanem bizonyos körülmények között megengedhetővé válik az is, hogy egy ily nagyméretű test már a szállítás előtt egy összefüggő darabbá állíttassák össze, illetve, hogy a test megtervezése és elő-20 állítása ne befolyásoltassák oly mellékszempontok által, hogy a testnek esetlegtöbb darabra való felosztása főleg a szárazföldi szállítás lehetővé tétele céljából kívántatik meg. 25 Bizonyos nehézségek merülnek fel abban az esetben, ha a szállítandó csőszerű test nem egyetlen egyenes vonalú tengelyű hengeres test, hanem pl. egy görbített tengelyű, vagy több egyenesvonalas ten-30 gelyű csődarabból különböző hajlásszögek mellett összeállított csőről van szó. Egy ily csövet ábrázol a példa kedvéért a mellékelt rajz 1. ábrája. Ily csöveknek úszótestekként való beál-35 lása ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a végdarabok a vízszín fölött meglehetős hosszúságban szabadon kiáll anal; es ezáltai súlyukkal az egész csövet liajlításra veszik igénybe. Hasonló igénybevételek keletkeznek a víz alá merült részből 40 eredőleg is azáltal, hogy itt viszont hidrosztatikai felhajtó erők érvényesülnek. Ezen egyébként analóg természetű, a legtöbb esetben az úszó test épségét veszélyeztető, s így a szállítás ezen módját ki- 45 záró igénybevételek lényegesen, illetve tetszés szerinti mértékben csökkenthetők azzal, hogy a víz alá merült részen valamely ballasztsúlyt alkalmazunk, mivel ily módon egyrészt az egész test mélyebben a 50 vízszín alá merül s így a szabadon kiálló végek megrövidülnek, másrészt pedig a víz alá merült szakaszon működő felhajtő erőkkel szemben a ballasztsúlylból eredő, ugyanezen szakaszon támadó ellenkező 55 irányú erők lépnek fel, melyek a felhajtó erők igénybevételét részben közömbösítik. A mellékelt rajzon az (1) ismételten szögben hajlított hosszú cső az a—a vízszín alá merült szakaszának egy bizonyos 60 szélességében a (3) ballasztsúllyal van ellátva, mely a berendezés természetéből kifolyólag, könnyen felszerelhető és eltávolítható módon felerősített, olcsó anyagból áll. A ballasztsúly elosztása lehet a válasz- 65 tott szakaszon belül egyenletes, általában folytonos, vagy pedig egy vagy több pontra koncentrált, az elérendő hatás szempontjából csupán annyi a fontos, hogy a cső alakjára való tekintettel a ki- 70 balanszirozás úgy történjék, hogy a vízszín fölött ne nagyon hosszú és kb. egyenlő csőrészek álljanak ki. Ezen csődarabok hossza, illetve a szabad csővégeknek a vízszín fölötti magassága arra való 75 tekintettel állapítandó meg, hogy a vég-