106924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés távjelzőkábelek négyeseinek vagy magasabbrendű ércsoportjainak előállítására

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAffYAR KÍRÁtYI S^H® SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106924. SZÁM. VJI/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés távjelzőkábelek négyeseinek vagy magasabbrendű. ércsoportjainak eló'állítására. Felten és Guilleaume kábel-, sodrony- és sodronykötélgyár R. T. gyáros cét»' Budapest, mint Felten & Guilleaume Carlswerk A. G. köln-mülheimi cég" jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi április hó 14 ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi jnnius hó 10-ike. A találmány távjelzőkábelek DM-négyeseit (Dieselhorst-Martin négyesek) vagy eféle magasabbrendű ércsoportjait egy munkamenetben előállító eljárással 5 és berendezéssel foglalkozik. DM-négyeseket eddig többnyire olyként álítottak elő, hogy a szigetelt egyes ereket először érpárokká és két ilyen érpárt azután, második munkamenetben, 10 négyesé sodortak össze. A munkafolyamat megosztottságával járó munkatöbblet megtakarítására javasoltak már oly gépeket is, amelyek egyetlen munkamenetben sodorják az ereket párokká és a 15 párokat négyesekké. Az ilyen gépeknek nagy forgó sodrókasuk és ebben a tengelyhez szimmetrikusan elrendezett két kis sodrókalitkájuk van. Az utóbbiak saját tengelyeik körül szintén forognak és 20 a sodrókalitkákban közös tengelyen, egymás mellett ülő, két-két csévén hordják magukkal a szigetelt egyes ereket. Az eféle gépek hátránya, hogy forgó részeik súlyosak, miért is csupán aránylag cse-25 kély fordulatszámmal járathatók és ennek folytán teljesítményük is csekély. Az egyes erek csévéi továbbá az ily gépekben cikloisszerű pályákat írnak le és ennek következtében folyton változó röpítőerő 30 hat rájuk. Ebből kifolyólag egyre változik az érfékeződés, vagyis ama súrlódási ellenállás, amely a csévék forgása ellenében működik. A változó érfékeződés következtében azután megnövekednek az 35 érnégyes különböző beszédkörei közötti káros csatolások. A találmány szerint mindeme hátrányokat úgy kerülhetjük el, hogy az egyes erek csévéit az érpársodró kalitka belsejében egymás mögött helyezzük el, amint 40 az, önmagában véve, az úgynevezett gyorssodrógépeknél szokásos és a párok egyes ereit az érpársodró kalitkában egymás mögött levő csévékről húzzuk le. Amellett legcélszerűbben olyként rendez- 45 zük el a esévéket, hogy súlypontjuk az érpársodró kalitka tengelyébe essék. Az egyes erek csévéi, a leírt elrendezésben, a sodrás folyamán körpályát írnak le, miért is az erek egyenletesen fékeződnek és így 50 nem kell attól tartanunk, hogy érfékeződési egyenletlenségekből származó kapacitív csatolások fognak zavart kelteni a négyesnek egyes beszédkörei között. A találmány szerinti eljárás foganatosításához 55 való sodrógépnek átmérője sokkal kisebb, mint az ismeretes DM-négyes sodró gépeké. Az új gép ennélfogva jóval nagyobb sebességgel járhat, mint a régiek, tehát teljesítménye is sokkal nagyobb. 60 A gépet célszerűen úgy szerkesztjük, hogy az ereket, káros sodrófeszüitségek elkerülése végett, visszaforgatással is sodorhassuk. A visszaforgatás lényege, hogy az ereket hordozó csévék tengelyei, 65 a kihúzókorong tengelyével, a sodrás teljes folyamata alatt, azonos szöget zárjanak be. Ezt a követelményt valamely alkalmas fogaskerék hajtóművel elégíthetjük ki. Az új gépet oly készülékekkel is 70 kiegészíthetjük, amelyekkel az egyes erek vagy érpárok közé, az üzemkapacitások