106922. lajstromszámú szabadalom • Csavarbiztosítás

I Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JHML SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106923. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Csavarbiztoeítás. Prager Eisen Industrie-Gesellschaft cég Prága. A bejelentés napja 1931. évi jtilius hó 15-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1931. évi janius hó 23-ika. A találmány csavarbiztosítás, amely jelentős anyagmegtakarítás, rendkívül tömör szerkezet, valamint a tömeggyár­tás megkönnyítése mellett, a esavarköté-5 seknek meglazulása ellen meglepő bizton­ságot nyújt és a csavarmeneteket eddig el nem ért mérvben kiméli. A legkülönfélébb szerkezetű csavarbiz­tosításoikat javasolták már azért, hogy a 10 felsorolt hatások egyikét-másikát elérjék. A találmány szerinti megoldás azonban az első, amely rendszeresen nyújt eszközö­ket a fölsorolt valamennyi hatás eléré­sére és amellyel ezenfelül még a később 15 elmagyarázandó műszaki és gazdasági előnyök is járnak. Ismeretesek oly csavarbiztosítások is, amelyek felhasított szorítópofájú belső anyából és erre ható, a csavarorsóra fel-20 csavart, külső anyából állnak. Ez ismere­tes csavarbiztosítások egyike sem éri el azonban, mint a találmány, hogy ter­helt és meghúzott csavarkötésnél, mind­két anyának valamennyi csavarmenete, 25 valamennyi teherfelvevő oldalával, a csa­varorsónak valamennyi, közrefogott, te-­herfelvevő oldalán feküdjék fel. A rajzok az új csavarbiztosítás néhány kiviteli példáját vázlatosan tüntetik fel, 30 még pedig Whitworth-csavarokon. 1. rajzlap. 1. ábra meghúzott csavarkö­tés hosszmetszete. 2. ábra belső anya felülnézete. II. rajzlap. 3. ábra kiilős anya hossz-85 metsző te. 4. ábra külső anya fél alulnézete. 5. ábra belső anya. hosszmetszete. III. rajzlap. 6. ábra terheletlen és csa­varkulcesal még meg nem húzott csavar­biztosítás hosszmetszete. 40 7. ábra terhelt és még meg nem húzott csavarbizitosítás hosszmetszete. 8. ábra terhelt csavarbiztosítás hossz­metszete, ahol mindkét anya meg van húzva. 45 IV. rajzlap. 9. ábra a csavarbiztosítás meghúzásánál fellépő deformációkat fel­tüntető hosszmetszet. Az egyes kiviteli alakokat mindenek­előtt tisztán szerkezeti kiképzésük szem- 50 pontjából írjuk le. Az 1—5. ábra szerint az (1) csavaror­són (2) külső és (3) belső anya jár. Az orsómeneteknek (4) külső és (5) belső ka­nyargófelülete van. A (3) belső anya ré- 55 szei a (9) gyűrű és az evvel egy darabból való utánaengedő (9) nyúlvány. A (8) gyűrű külseje csavarkulcshoz való hat­szöglet. A (9) toldat, a (8) gyűrűtől tá­volodva, egyre vékonyodik. Az 1. ábra 60 szerinti esetben a toldatot két, (fi) és (fa) csonkakúpköpeny határolja, amelyek esúcsszöge a és (3. Az (fi) csonkakúp (ai, bi) alkotójával képezett forgásfelület a belső anya felfekvő felülete. 65 A belső anya (9) toldatát (11, 12) hasí­tékok törik át, amelyek — önmagukban ismeretes módon egymással párhuzamo­sak és a belső anyának két, egymással párhuzamos hatszöglapjára merőlegesek. 70 A hasítékok viszonylagos! elhelyezését, valamint, azok méretezését, a találmány­nyal kapcsolatos előnyökkel egyetemben, utóbb fogjuk elmagyarázni. A külső anya (3. ábra) kulcsbősége 75 ugyanakkora, mint a belső anyáé, (Hi) magassága pedig nagyobb, mint a belső

Next

/
Oldalképek
Tartalom