106902. lajstromszámú szabadalom • Berendezés energiaelosztótelepeken, kapcsolások következményeinek megállapítására

kapcsoló áramkörét zárva hagyja. Ha­sonló módon a (6a) segódáramíorrás be­kapcsolásakor (a (15) villogó átkapcsoló útján) a (33a) kapcsolódelej gerjed és a 8 (33) kapcsolódelej esévéjét rövidre zárja. Szétválasztó kapcsolóknak elreteszelése, megengedhetetlen működtetés ellen, ana­lóg módon azáltal történik, hogy az áram­torrásokhoz tartozó (31) sínen kívül egy 10 második sínt rendezünk el, mely a segéd­áramforrásokkal elreteszelő kapcsolódele­jek útján van összekötve és ellenálláso­kon át .akkor kap áramot, ha az illető te­leprészben áramfogyasztó van. Az elrete-15 szelés akkor lép érvényre, ha e fogyasz­tósín a (6a) segédáramforrásnak bekap­csolásakor, a (6b) segédáramforrás bekap­csolásakor pedig a (31) áratmforrásain ve­zet áramot és viszont. 20 Ha az elreteszelendő kapcsolók villamos távhajtóművekkel felszerelve nincsenek, akkor az elreteszelést bármely más ismert módon, pl. záródelejek működtetésével vé­gezhetjük. 25 A 4—5. ábrákon bemutatott kapcsolá­soknál a helyes működésnek az a felté­tele, hogy a feszültségesés a (16a, 16b) de­lej csévék mentén, a (6a, 6b) segédáram­források üzemfeszültségéhez képest, 30 aránylag csekély legyen. Ez azért szüksé­ges, hogy a (17, 18, 19) sinek a (11a, 12a, 13a, 14a) stb. analóg összeköttetések po­tenziálját fel ne vehessék, mert ellenkező esetben oly analóg összeköttetések is fe-35 szültség alá kerülhetnének, amelyeknek a tényleges kapcsolóállások értelmében feszültséget kapniok nem szabadna. A (16a, 16b) kapcsolódelejcsévék mentén való csekély feszültségesésnek feltételétől azon-40 ban el is tekinthetünk, ha a (11b, 22b) ösz­szeköttetések nincsenek állandóan zárva, hanem csak esetenként akkor létesülnek, ha a sin- és az analógösszeköttetés között az üzemfeszültségnek megfelelő potential-45 különbség áll fenn. A találmány szerint ezt azáltal érhetjük el, hogy a (11b, 22b) jelzőszervekként gázkisütő utakat, pl. köd­fénylámpákat alkalmazunk. Ezek csakis akkor gyulladnak ki, ha a sin- és analóg-50 összeköttetés között feszültségkülönbség van, mimellett csakis azon feltétel tar­tandó be, hogy a (16a, 16b) kapcsolódelej­csévék mentén való feszültesés a köd­fénylámpás gyujtófeszültségnél kisebb le-55 gyen, úgy, hogy a sínek potentiálja a gyujtófeszültséget soha el ne érhesse. Ha a ködfénylámpákat közvetlenül jel­zésre felhasználni nem akarjuk, úgy a ködfénylámpákkal szorosan egy-egy kap­csolódelej kapcsolható (előjelzés-kapcsoló- 60 delej), amely a töltőállapotváltozás jelzé­sére való jelzőlámpákat vezérli. A kémlelőkapcsolás, a már ismertetett módon, valamely önműködő pl. túláram okozta kikapcsolás következtében előálló 65 állapotváltozásnak jelzésére is felhasznál­ható. Bizonyos esetekben azonban kívá­natos, hogy a bekövetkezett állapotválto­zást ne ezen a közvetett úton, hanem se­gédberendezésektől függetlenül állapít- 70 hassuk meg. Ez pl. azáltal történhet, hogy a teleprészekhez feszültségrelék (kapcsoló­delejek) tartoznak, melyek gerjesztésük, vagy gerjesztetlenségük esetén egy máso­dik kapcsolódelejt (íeszültségváltó-kapcso- 75 lódelej) gerjesztetlené tesznek, mely ezen állapotában a bekövetkezett állapotválto­zást megadó optikai jelet (jelzőlámpa) be­kapcsol. E kiviteli alaknál nem szükséges, hogy a feszültségváltórelé lehullott hor- 80 gonyának (kapcsolódelej) visszaállítását minden egyes relére vonatkozólag külön­külön elvégezzük, hanem a kémlelő kap­csolóhelyzet e relék horgonyának vissza­állítására felhasználható. 85 Erre vonatkozó kiviteli példát a 7. ábra mutat. A két (35, 36) főkapcsolóhoz a (35a, 36a) segédkapcsolók tartoznak, míg a 37 38 39) teleprészeknek a (37a, 38a 39a) segédkapcsolók analóg-összeköttetései fe- 90 lelnek meg. Ha a (38, 39) vezetékdarabok feszültség alatt állnak akkor a hozzájuk tartozó (38c, 39c) feszültségrelék, amelyek feszültségátalakítókon át a (38, 39) vezeté­kekhez vannak kapcsolva, horgonyukat 95 magukhoz húzzák és a (38b, 39b) jelzőlám­pák a (40) sínhez vannak kapcsolva és az illető vezetékdaraboknak feszültségállapo­tát jelzik. A (38d, 39d) feszültségváltórelék olykép vannak kapcsolva, hogy nyugalmi 100 állapotukban a (40) sinről, a feszültség­relének, úgy nyitó, valamint zárókontak­tusain át áramot kapnak, amely áram a feszültségváltórelének saját tartókontak­tusain át a (17) sinhez folyik. Ha pl. a (36) 105 kapcsolót nyitjuk és ezáltal a (39) veze­tékdambot feszültségmentessé tesszük, ak­kor a (39c) feszültségrelé horgonya le­esik. A horgony leesée közben a (39d) fe­ezültségrelé csévój ének árama átmenetileg 110 megszakad, amiáltal utóbbi relének hor­gonya is lehúll és ezáltal e relé saját tar­tását megszakítja. E relé tehát lehullott horgonyú helyzetében marad és ebben a (39e) lámpát kapcsolja, amely a (39) te- 115 leprész bekövetkezett állapotváltozását jelzi. A bekövetkezett állapotváltozás nyűg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom