106902. lajstromszámú szabadalom • Berendezés energiaelosztótelepeken, kapcsolások következményeinek megállapítására

Lást pl. a 2. ábra szerinti kapcsolással kiegészíthetjük. Mivel az energiaelosztótelepek, energiacsere céljából, igen gyakran más, térbeli:5 leg különálló telepekkel vannak összekötve, gyakran adódik azon eset, hogy oly gép, mely az egyik erőműnek nergiát szolgáltat, egy másik erőműben van felállítva, mely az elsővel hosszabb vezeték útján 10 van összekötve. Mivel ezen idegen telep kapcsolási állapotának visszajelentése rendszerint nem lehetséges, azon távvezetéket, amelyen át az első telep az energiát kapja, energiaforrásnak kell tekinteni. Ha 15 a két telep párhuzamosan dolgozik és az idegen telep kapcsolási állapota felől jelentéseink nincsenek, úgy nem állapíthatjuk meg teljes biztonsággal, hogy vájjon a távvezeték a telep saját áramforrá-20 sainák Bekapcsolásakor feszültség alatt marad-e vagy sem. A távvezeték tehát a saját telep számára bizonytalan feszültségforrást jelent, mely feszültségforrásnak jelenlétéről, a telep többi részének kapcso.25 lási állapota alapján, bizonyosat nem tudhatunk, mivel a tulajdonképeni feszültségforrás és a telep között oly kapcsolók vannak, melyeknek kapcsolási állapotát a berendezés nem jelzi. Esetleges hálózatszét•30 választás esetén beálló töltésállapotváltozások tehát attól függnek, hogy a kérdéses teleprészen vannak-e önálló feszültségforrások, vagy sem. Ha e teleprész csak bizonytalan, esetleges áramforrásokkal bír, 35 akkor a töltésállapot változásának bekövetkezése is bizonytalan. Ha a bizonytalan áramforráson kívül még más oly áramforrások is vannak, amelyekről a visszajelentő berendezés jelentést ad, akkor a 40 töltésállapot változása biztosan nem következik be. A töltésállapot várható változásának jelzése tehát a találmány szerint olylkép történik, hogy az esetben, ha tisztán arról van szó, hogy bizonyos feszült-45 ségforrások jelen vannak-e vagy sem, úgy a töltésváltozást jelentő jelzés, valamint egy pótjelzés is történik, mely ezen töltésváltozás kérdéses voltát jelzi. Ha ellenben a teleprész a bizonytalan feszültség£0 forrásokon kívül még a visszajelentés révén biztosan megállapítható feszültségforrásokkal bír, akkor sem a töltésváltozás jelzése, sem pedig a kérdésesség (bizonytalanság) jelzése nem jelenik meg. 65 E megoldás az 5. ábrán látható, mely a 4. ábra szerintitől abban különbözik, hogy a (14) áramfejlesztő (23) kapcsolóval lekapcsolható és a (22) távvezetékkel párhuzamosan dolgozik. E távvezetéket egy távol fekvő állomás (20) áramfejlesztője a 60 (21) kapcsolón át táplálja, melynek állása éppen a nagy távolság miatt nem jelentetik vissza. . A töltésváltozást jelző (13b) lámpa, mely a (13) vezetékdarabhoz tartozik, a 4. ábrá- 65 hoz hasonlóan, a (17) sínhez van [kapcsolva. A (14) áramfejlesztőhöz tartozó (14b) jelzőlámpa, úgy mint a 4. ábránál, a (18) sínhez van kapcsolva. Evvel szemben a (22) távvezetékhez (bizonytalan áramfor- 70 rás) tartozó (22b) jelzőlámpa külön (19) sínhez van kapcsolva. Ha a (9a) segédkapcsolót a kémlelő helyzetbe hozzuk, akkor a berendezésnek hatása és működése attól függ, hogy vájjon a (14) áramfejlesztőnek 75 (23) kapcsolója nyitva vagy csukva van-e. Első esetben a (13b) lámpának áramköre zárva van és a láiúpa a töltésváltozás jelzését adja le. Egyidejűleg a (22b) lámpán, a (19) sínen és a (24) kapcsolódelej 80 csévéjén is áram folyik, ami által e kapcsolódelej gerjed és a (25) lámpának áramkörét zárja. E lámpa előnyösen egy „esetleges állapotváltozás" feliratú, áttetsző jelzőtáblát világít meg. 85 Ha ellenben a (23) kapcsoló zárva van, az esetben a (9) kapcsoló működtetésének a töltésállapotra való kihatása már nem kérdéses, nem bizonytalan, mivel a (14) áramfejlesztő a hálózatrésznek töltésália- 90 potát egységesen meghatározza. Ekkor a bekapcsolt (23) kapcsolónak megfelelőén a (23a) segédkapcsoló is zárva van és a (14b) lámpának áramköre a (18) sínen és a (16a) kapcsolódelejen át zárva van. E kapcsoió- 95 delej gerjesztése folytán a (17, 19) sínekhez való áramhozzávezetések megszakadnak, miértis sem a töltésváltozásnak, sem a kérdésseségnek (esetlegesség vagy bizonytalanság) jelzése nem jelenik meg. 100 Az eddig ismertetett kiviteli alakok oly oly készülékekre vonatkoznak, amelyek kapcsolási műveleteknek következményeit alkalmas alakban jelzik és ezáltal megakadályozzák, hogy a kiszolgáló személy- 105 zet hibás kapcsolásokat végezzen. E berendezés elve lehetővé teszi, hogy e jelzőkészülékeken kívül, vagy azok helyett a kapcsolószervek hajtóműveibe elreteszelő készülékeket iktassunk, amelyek a kap- 110 csolószervek működtetését különös esetekben feltétlenül megakadályozzák. Valamely kapcsolószervnek működtetése főképpen két esetben megengedhetetlen és pedig egyfelől akkor, ha váltóáramú be- 115 rendezéseknél két asynchronjáró telepresz kapcsolódnék és másfelől akkor, ha. energiaforrásnak egymás között, vagy