106899. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kocsik átjáró hídjait körülzáró berendezés

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI , SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106899. SZAM. — V/b. OSZTÁLY. Vasútikocsik átjáró hídjait körülzáró berendezés. Renar Henrik mérnök Saint-Denis. A bejelentés napja 1932. évi január hó 22-ike. Franciaországi elsőbbsége 1931. évi február hó 5-ike. A találmány vasúti kocsik átjáró híd­jait körülzáró berendezés, úgynevezett harmonika és lényegében abban áll, hogy a harmonika egészben vagy részben rug-5 gyantából áll, melyben fém rudak és var­rás nélküli vászon vagy egyéb textilbeté­tek vannak beágyazva. A híd harmoni­kája rugalmasságánál fogva kinyújtható és összenyomható, illetve eredeti helyze-LO tébe visszatér. A leírásban csak az egyik kocsihoz tar­tozó harmonikaszerű körülzáróberendezés van leírva, mely ruggyantából való egyet­len egy testből áll, melynek anyagában a 5 léntemlített betétek vannak ágyazva. Az eddig használt, a vasúti kocsik át­járó hídjait körülzáró harmonikák függő­leges, bélelt és bőrözött ráncos vászon­oldalfalakból, valamint felső és alsó falak-10 ból állanak. A harmonikaalak megtartására és a bőr­részeknek varrással való megerősítésére lapos vagy köralakú vaskeretek vannak elrendezve, a vászonfalakat pedig falécek 5 merevítik. A rajz 1. ábrája az ismeretes harmonika­szerű elzáróberendezés egy részét metszet­ben mutatja. Külömböző rendszerű harmo­nikák ismeretesek, azonban szerkezeti meg-0 oldásuk majdnem egyforma. (1) jelöli a bőrrészeket, (2) a vásznat, (3) a yaskeretet, (4) a faléceket és (5) a var­rásokat. A harmonikarésznek gyártása ily kikép-5 zés mellett aránylag igen költséges, min­den félrészt külön kell összeszerelni és a két félrésznek egymással való összekötte­tése kényelmetlen. A varrások nagy száma folytán a har-0 monilka gyorsan rongálódik, rothad, a ré­szek könnyen széjjelválnak, különösen azért, mert eső folytán a használt anya­gok, t. i. a vászon és bőr átnedvesedik, szá­radás után megkeményedik, a vasalás pedig megrozsdásodik. Ezáltal az isinere- 45 tes harmonika élettartama rövid, gyakori javításokat igényel, ami azért is költsége­sebb, mert ha a javítás vagy kicserélés üzem közben szükséges, akkor a vonatnak a pályán vesztegelnie kell. 50 Ezeknél a harmonikáknál a két félrészt két lapos vaskeret köti össze, melyeknek súlya aránylag igen nagy. Azonkívül a kihúzott két harmonika­szerű rész összekapcsolásánál azon köve- 55 telmény lép fel, hogy kanyarban a harmo­nika a kocsi irányát követhesse. E célból minden fél harmonikaszerű elzárórésznek egyik oldalán, vízszintes rúdja van, mely­nek egyik vége a kocsival, másik vége pe- 60 dig a harmonikafél keretével van össze­kötve. Ha a vonat kanyarban halad, akkor a kanyar külső oldalán, a harmonika szük­séges széjjelhúzását az egyik harmonikafél 65 végzi, míg a kanyar belsején a szükséges összenyomást a másik harmonikafél veszi fel. Ez a működés a 2. és 3. ábrából köny­nyen megérthető, melyeken az (A) és (B) 70 harmonikafél felülnézetben, vázlatosan látható. A (c) kerettel összekötött harmo­nikafelek az (a) és (b) kocsik közötti át­járó hidat zárják körül. A keretet a kocsi­val összekötő merev rudak (D)-vel van- 75 nak jelölve, melyek a harmonikafelek el­lenkező oldalain vannak elrendezve. A harmonikafelek (E)-vel vannak je­lölve. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom