106897. lajstromszámú szabadalom • Kéményfeltét

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én, MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106897. SZÁM. — VlII/k. OSZTÁLY. Kéményfeltét. Szenyovszky László mérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi január hó 20-ika. A találmány szerinti kéményfeltétet az isméit szerkezetekkel szemben az jellemzi, hogy csatornái nem torkollnak a kéménybe, hanem a kémény körül. A talál-5 mány értelmében a kéményfeltét a kémény körül torkolló, egy vagy több injektorszerű működésű . (szívóhatású) csatornából áll. A szívóhatás következtében az új kéményfeltét a szélnek .a kéménybe 10 való visszaesapását hatásosan megakadályozza. A mellékelt rajz a találmány szerinti kémény feltétnek példaképpeni foganatosítási alakjait tünteti fel. Az 15 1. ábra az egyik foganatosítási alak függőleges metszete, A 2., 3. és 4. ábrák egy további foganatosítási alakot függőleges metszetben, elől-és felülnézetben mutatnak. Az 20 5. ábra egy harmadik foganatosítási alak elölnézete. Az 1. ábrán látható foganatosítási alaknál az (1) kéményt, mely falazott kémény vagy vascső lehet, több (2, 3, 4) forgás-25 test veszi körül, melyek között, illetőleg melyek és a kémény között injektorszerű. szívóhatású csatornák képződnek. A levegő áramlását nyilak jelzik, melyek azt mutatják, hogy az (1) kémény és a (2, 3. 30 4) forgástestek között, illetőleg az utóbbiak között lévő csatornákban szívóhatás lép fel, mely a kémény huzatát erősíti és a szélnek a kéménybe való visszaesapását .megakadályozza. 85 Az egyes (2, 3, 4) forgástestek célszerűen lefelé, vagyis a huzat irányával ellentétes irányban szélesednek. A rajzon a forgástestek alkotóit görbék képezik, alkalmazhatunk azonban kúpos testeket is. 40 Az ábrázolt foganatosítási alaknál továbbá minden forgástest szélesebb, mint a felette levő, ami a hatást fokozza. Mint az ábrából látható, a legfelső (2) forgástest az (1) kémény felső végén túlnyúlik, ami szintén célszerűnek mutatkozott. 45 A 2., 3. és 4. ábrán látható megoldás az 1. ábra szerintitől abban különbözik, hogy a (2, 3, 4) forgástestek közötti teret a sugárirányú (5) bordák osztják meg. Ezzel a szelet még biztosabban tereljük el a ké- 50 ménytől. Az 5. ábra szerint az (5) bordák turbinalapátszerű görbe felületek, melyeknek görbületiránya célszerűen forgástestről forgástestre vonatkozik. 55 Nem szükséges, hogy a kémény körül több feltétet rendezzünk el, amennyiben már egyetlen feltét is kellő hatást fejt ki. Elég tethát, ha csak a (2) forgástestet alkalmazzuk és a (3, 4) forgástesteket, me 60 lyek a légáram vezetésére és terelésére, valamint a szívóhatás fokozására valók, elhagyjuk. A találmány értelmében továbbá az sem szükséges, hogy a feltéteket forgás- 65 testek alakjában képezzük ki, amennyiben azok fúvókaszerűen kiképezett csővek lehetnek, melyek mindenkor a kéményen kívül torkollnak ki és a kéményhez képest axiálisan, tangenciálisan vagy 70 bármilyen szögben fekhetnek. A forgástestalakú vagy fúvókaalakú, vagy egyáltalában a szívóhatású feltétek akár a kémény körül falazással készülhetnek, akár külön beton- vagy fémtestek lehetnek. A 75 találmány szerinti kéményfeltét úgy egyes, különálló kéményekhez, mint sorozatos kéményekhez, amilyeneket pl. lakóházaiknál használnak, alkalmasak. Hasonlóképpen egyaránt alkalmasak a találmány ér- 80