106886. lajstromszámú szabadalom • Harántmezejű egyenáramú gép főáramkörű gerjesztéssel és szabályozható rövidrezárási áramerősséggel

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106886. SZÁM. — VLL/G. OSZTÁLY. Harántmezejű egyenáramú gép főáramkörű gerjesztéssel és szabályozható rövidzárási áramerősséggel. A. E. G. Union Elektrizitats-Gesellschaft Wien. A bejelentés napja 1931. évi április hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 29-ike. Harántmezejű gépeknél tudvalevőleg a fegyverzet ellenmezejének a gerjesztő­mágnes erőfluxusára való visszahatása folytán a főmező csökken. E folyamat oly 5 mértékben növelhető, hogy növekvő fegy­verzetáram mellett a keféknél a feszült­ség eltűnik. Ha a gépnek főáramkörű ger­jesztőtekercselése van," a feszültség, az üres járási értékről kiindulva, mindenek-10 előtt növekvő árammal a pólusszár vasá­nak telítéséig növekszik. Az áramerősség további növekedése a pólusok és a já­rom közötti nagyobb szórásban nyilvánul meg és ezenfelül a fegyverzetáramnak a 15 hasznos árammal szembeni túlsúlyát okozza. Ennek következtében a feszültség növekvő áram mellett igen gyorsan zé­rusra csökken. A feszültségnek az áram­tól függő lefolyását a mellékelt rajz 1. 20 ábrája mutatja. Láthatjuk, hogy a feszült­ség mindenekelőtt aránylag csekély üres­járási értéktől kiindulva növekszik, a pólusszár vagy a járom vasának telítése után legnagyobb értékét éri el, hogy az-25 után fokozatosan zérusra csökkenjen. Ily karakterisztika különösen ívfény működtetésére kedvező. A harántmezejű gépnek ily célm való alkalm azása azonban mindezideig csupán kevéssé ment át a gya-80 korlatba, mert az áramerősség szabályo­zása különösen ívfényhegesztésnél sokféle nehézség leküzdését igényelte. Ha mellékáramkörű ellenállásokat al­kalmazunk szabályozó eszköz gyanánt, 35 úgy azt tapasztalhatjuk, hogy a szabályo­zási határok túlságosan korlátozottak, mert különösen kis áramerősségek mellett a feszültségnek fentemlített legnagyobb értéke oly mértékre csökken, melynél már nem hegeszthetünk. 40 Ezenkívül még különféle további hátrá­nyok is lépnek fel, amiért is ily szabályo­zástól eddig eltekintettek. Hasonló ta­pasztalatokra tettek szert a menetszámok változtatása által való szabályozásnál, 45 úgy hogy mind a mai napig általában az áramértékek beállítására ily rendszabályt eredményesen nem sikerült alkalmazni. Alkalmaztak továbbá szórási pólusokat külön segédgerjesztőtekercselésekkel, va- 50 lamint szabályozható ellenállásokat is. E segédeszközök azonban jelentős hátrá- , nyokkal jártak, mert sokszor körülményes kapcsolást igényeltek és aránylag nagy helyet vettek igénybe. 55 E hátrányok kiküszöbölésére a talál­mány értelmében a pólusszárat a csekély hegesztő-, illetve rövidzárási áramok fi­gyelembevételével méretezzük és úgy ké­pezzük ki, hogy vele párhuzamosan a pó- 60 lus hossztengelyéhez harántirányban ha­ladó légréssel ellátott mellékutat rende­zünk el. A pólusok ily kiképzésével bályozási határokat annyira növeljük, hogy az áramot a legkisebb értékektől a 65 legnagyobbakig beállíthatjuk. Ennek el­érésére a gerjesztőtekercselés menetszá­mát különös kiképzésű és egyszerűen ke­zelhető szabályozó-berendezéssel változ? tathatjuk. A szabályozó vezetékek leágaz- 70 tatásainak kényelmes keresztülvitelére a gerjesztőtekercselés egy részét a pólus­száron, másik részét a pólussarun rendez­hetjük el. A rajz 2., 3. és 5. ábrái a találmány pél- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom