106884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényelektromos cellák előállítására

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106884. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Eljárás fényelektromos cellák előállítására. * Allgemeine Elektricit&ts-Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1930. évi október hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 8-ika. Fényenergiának elektromos energiává való átalakítására, például hangos filmek és a képtáviratozás céljaira fényelektromos cellákat használnak. Ezek 5 rendszerint oly üvegedényhői állnak, amelyben fényérzékeny katód és ezzel szemben rendszerint rácsalakú anód van. A katódot rendszerint, mint az edény falára lecsapott fényérzékeny anyagot ké-0 pezzük ki. Fényelektromos cellák előállítására általában a következőképen járnak el. A már az anóddal ellátott edényt egyidejű melegítés közben evakuálják és ezáltal miniden 5 idegen gázt, mely később a fényelektromos cella érzékenységét befolyásolhatná, eltávolítunk. Ha a cella újból lehűlt, fényérzékeny anyagot, például káliumot desztillálunk bele vagy kémiai vegyületből ál) lítunk elő olyképen, hogy az üvegfalat a beforrasztott drót környezetében, mely az áramot a fényérzékeny katódhoz vezeti, fényérzékeny anyag fedje. Sokszor a fényérzékeny réteget hidrogénnel érzékenyít-1 jük. Ez úgy történik, hogy a cellába meghatározott mennyiségű hidrogént bocsájtunk és a cella elektródáira oly nagy feszültséget kapcsolunk, hogy ködkisülés indul meg. Ezáltal a cellát érzékenyítjük, l amikor is egyidejűleg az alkálifém elszíneződik. Ezt követőleg a hidrogént a cellából újra eltávolítjuk és a cellát vagy beforrasztjuk, hogy mint nagyfokú vákuummal dolgozó cella találjon alkalma-i zást vagy nemes gázzal töltjük meg és így forrasztjuk le. Az így előállított cellák érzékenyebbek ugyan, de elektromos tulajdonságaikban nem eléggé állandók és nem is eléggé tartósak. Ez nyilvánvalóan arra vezethető vissza, hogy a káliumhidridképződmények, amelyek a tulajdonképeni fényérzékeny réteget alkotják, az áram áthaladása közben hozzájuk ütköző iónok befolyása alatt viszonylagosan könnyen disszociálódnak. 45 Hogy az elektromos tulajdonságokat állandóan tartsuk és a cella élettartamát növeljük, javasolták, hogy a fényérzékeny réteget fémes alapra vigyük fel, amelyet példaképen valamely fémnek, mint ezüst- 50 nek az üvegfalra lecsapásával állítottunk elő. Ezzel viszonylagosan jó eredményeket értek el, különösen rendkívül vékony, úgynevezett egyatomos fényérzékeny rétegekkel, miután a könnyen illó fényérzé- 55 kény anyag a fémes alapon különösen jól tapad. Nyilvánvaló azonban, hogy a káliumhidridképződmények a fémes alap jelenléténél az iónok befolyása következtében az áram áthaladása közben ez esetben 60 is disszociálódnak, ami a cella érzékenységét az üzem folyamán csökkenti. Kísérletek azt mutatták, hogy az elektromos viszonyok sokkal állandóbbak maradnak és sokkal nagyobb élettartam adó- 65 dik a cella különösen nagyfokú érzékenysége mellett, ha a fényérzékeny réteget szelénnel érzékenyítjük. Az így érzékenyített cella még hosszú hullámú (vörös) fénynél is rendkívül érzékeny. Az ily mó- 70 don kezelt cellával kapott abszolút elektromos áramértékek is jelentékenyen magasabbak, mint az ismert eljárásokkal előállított celláknál. A szelén igen kedvező hatását nyilvánvalóan azzal magyarázhat- 75 juk, hogy a szelénatómok a fényérzékeny réteg atomjaival rendkívül szilárd kötésbe lépnek, amelyet a fellépő iónok hosszú üzemtartam mellett sem befolyásolnak. Különösen kedvező eredményeket értünk 80