106881. lajstromszámú szabadalom • Vasúti légfék-berendezés

— 9 — E második megoldás szerint (8. ábra) a (24) rúd a (20) emelővel szemben fekvő végén (24b) csapot visel, amely a (28) ve­zetékben csúszik és a (29) villa (29a) ágai-5 val kapcsolódik. A (29) villa és a (26) sza­bályozó csap (29) forgó csapja körül mo­zog. Feltéve, hogy e mechanizmus részei he­lyes arányúak, látható, hogy a csuklók 10 csapjainak középpontjai terhelt kocsinál (18, 19', 20b, 20d, 24b) helyzetekbe, a kocsi üres volta esetében pedig (18, 19", 20b', 20d', 24b' helyzetekbe jutnak. Az is látható, hogy a (19) csapnak 15 (19')-ből függőleges irányban (19'")-be való mozgása közben a (24b) csap (24b)-ből (24b')-be jut. A (29) villa (29a) ágainak és a (28) csú­szófelületnek olyan alakot adhatunk, hogy 20 ezzel a (24b) csap útját három szakaszra oszthatjuk: az első szakaszban (24b—24b"") a (24b) csap a (30) ütközővel együtt bizto­sítja, hogy a (29) villa nem mozog (terhelt kocsi), a második szakaszban (24b'"— 25 24b"") a villa pontozott vonallal jelzett helyzetbe kerül (üres kocsi), míg a harma­dik szakaszban (24b""—24b') biztosítja a (31) ütköző segélyével, hogy a villa hely­zete nem változik. 30 Mikor pedig a (24b) csap (24b')-ből (24b)-be visszafelé mozog, az előbbi elmoz­dulások fordított sorrendben ismétlődnek. Ezekből látható, hogy míg a (24b) csap '24b)-ből (24b"')-be és (24b"")-ből (24')-be 35 jut, a (19) csap (19')-ből (19"")-be, illetve (19""')-ből (19")-be kerül. Mindez a mozgás n (26) csap szempontjából meddő. Hasznos n (24b"')-ből (24b"")-be, in. i(19"")-ből (19""')-be történő mozgás. 40 Ennek a berendezésnek, valamint an­nak, hogy a kocsi vagy üres, vagy pedig teljes terhelésű, az a következménye, hogy bármiképen is változzék a (24b) csap hely­sete a vágány-okozta lökések és a rugók 45 hajlékonysága folytán, a (24b) csap útjá­nak meddő szakaszában nem mozgatja a Í26) szabályozó csapot, amely így helyes működés esetében nem érzi meg a vágány­okozta lökéseket. 50 A csavarmenetes (23b, 20a) és (24a) fejek lehetővé teszik a csuklók pontos beállítá­sát minden olyan helyzetnek megfelelően, amelyeket a rugózás, a kerekek, tengelyek stb. kopása okozott. 55 A 3. ábra légsűrítős fékberendezést mutat, amilyen a vonat minden egyes kocsiján helyet foglal. Ehhez a berendezéshez a ihá­roonjáratú (8) szeleppel (elosztó elemmel) összekötött (7) csővezeték tartozik. A (8) szelep helyzetéhez képest a (7) csővezeték- 60 kel vagy a (6) segédlégtartány, vagy az alább ismertetett (44) elosztó szeleppel összekötött (5) cső kapcsolható. A berendezésihez tartozik még a szabá­lyozó szelepnek nevezett (4) nyomáscsök- 65 kentő szelep is, amely az imént leírttal egyező. E szelepben a fékező nyomás függ­vénye a csővezeték nyomásának, az ellen­nyomásnak ós a rugóhatásnak, amely utóbbinak összenyomódását a kocsi terhe- 70 lésének megfelelően változtatjuk. Mind­ezek a tényezők egy mozgó berendezésire hatnak, amely a (9) bebocsátó szelepet ve­zérli. Ezek mind a (4) szelepben foglalnak helyet. A (4) szelep az ezt a szelepet tápláló 75 (6) seigédtartámnyal a (46) csövön keresztül közlekedik, továbbá a (7a) cső és a már is­mertetett (36) visszacsapó szelep révén a (7) csővezetékkel, valamint a (13) cső révén az ellennyomást szolgáltató külső légkör- 80 rel és végül a (45) cső révén a (44) elosztó szeleppel, amelybe a szabályozó nyomás alatt álló levegő jut. A (4) szelepben levő ru­gót, amelynek az összenyomódása a kocsi terhelésétől függ, a (21) emelő saabályozza, 85 amely az említett mechanizmus részét al­kotja, amely viszont a kocsi terhelését és a rugó összenyomódását összhangba hozza. A (44) elosztó szelepben van a (47) sze­lep, amelyet a könnyű (48) szorít ülékére. 90 Ez a (47) szelep szabályozza az (5) és (3) csövek .közti összeköttetést. A (3) cső ós a (47) szelep alatti kamrából a (2) fékhen­gerbe vezeti a levegőt. A (47) szelepnek helyzetét a (49) mozgó 95 elem szabályozza. Utóbbi egy differenciá­lis diafragmát tartalmaz; e diaira gma (49b) felületének külső (49a) része a (49d) kamrát zárja be, iamelyben a fékdugattyú munkafelületére ható nyomás uralkodik, 100 mivel a hasznos szelvényét szjabályozó (51a) tűs szeleppel ellátott (51) cső közvetí­tésével a (44a) kamrával közlekedik. A (49g) felület külső (49f) része a (49h) kamrát zárja be, amelyben az ellennyomás 105 uralkodik, minthogy ez a tér a (44b) nyílá­sokon át a külső atmoszférával közleke­dik. A (49h) kamra alkalmas (52) rugót tar­talmaz, amely a (49) elemre a (49d) kamra no irányában gyakorol nyomást. A (49b) felület belső (49j) része meg a (49g) felület belső (49k) része központos (49m) kamrát zárnak be, amelybe a szabá­lyozó (4) szeleppel összekötött (45) cső tor- 115 kol. A >(45) cső torkolatához a szűkülő (45a) furat csatlakozik, amelyben a szelvényét szabályozó (45b) tűs szelep foglal helyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom