106879. lajstromszámú szabadalom • Egyenirányításra, erősítésre és rezgéskeltésre való katódcső

Megjelent 1938. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106879. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Egyenirányításra, erősítésre és rezgéskeltésre való katódcső. Telefunken Gescllschaft für Drahtlose Telegraphie m. b. H. cég" Berlin. A bejelentés napja 1929. évi október hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 19-ike. A találmány tárgya nagyteljesítményű, közvetett fűtésű katódcső, amely egyszerű szerkezetével és >azon lehetőség által tűnik ki, hogy ,a használatos feszültségű hálóza-5 tóikból egyenárammal táplálva a feszültség nagy részét kihasználja. Közvetett fűtésű katódcsöveknél az elektronokat emittáló réteget már eddigelé is alkalmazták hőálló kerámiai anyagból ké-10 szült szigetelőcsövecskék külső felületén, amely csövecskét belsejében fekvő dróttal vagy dróttekerccsel fűtötték. A szokásos hálózati feszültségeket azonban a fűtés részére csak úgy lehetett gazdaságosan ki-15 használni és így nagyobb teljesítményre szert tenni, ha az elektródaréindszer felépítését lényegesen komplikálták. A találmánnyal ezen hátrányokat azáltal küszöböljük ki, hogy egy szekrényalakúan kiké-20 pezett, hőálló kerámiai anyagból készült üreges testben helyezzük el a fűtőforrást. A szekrényt meglehetősen lapos lemez alakjában képezzük ki, amelynek két kihasználható felülete vezető, katódikus 25 szempontból emittáló réteget hordó bevonattal van ellátva. Az ellenelektródát, ille tőleg ellenelektródákat aszerint, hogy a csövet egyenirányító, vagy erősítő, vagy pedig rezgéskeltő gyanánt kívánjuk hasz-30 nálni, célszerűen úgy képezzük ki és akként rendezzük el, hogy a belülről fűtött lemezalakú képződmény két emittáló felületével szemben álljanak. Az 1. és 2. ábrákon (a) és (b) egy-egy ki-35 viteli példát szemléltet. Az la. ábra többször ide-oda kanyarodó (2) fűtőtest elrendezését szemlélteti, amely kerámiai anyagból, pl. thoroxydból vagy mágnes iumoxydból készült lapos (1) szekrényben van elhelyezve, (3) és (4) a fűtőtest árambeve- +0 vezető, illetőleg áramkivezető végeit jelölik. Ez utóbbi drót vagy megfelelően hajlított tekercs lehet, szabadon állhat vagy pedig különleges vezetőlécekkel, pl. dudorokfcal különböző pontokon hőtágulását 45 tekintetbe vevő módon meg is lehet támasztva. A szekrény megfelelő ellenlemezzel vagy megfelelően alakított ellendarabbal tömören el van zárva. Az egész elrendezés keresztmetszetét az lb. ábra mutatja, 50 ahol az (5) vezető dudorok is láthatók. Ezek a dudorok megakadályozzák a fűtőtest ós a szekrény vékony falai közötti közvetlen érintkezést. Az (5) dudorokkal vastagított helyeken az anyag kevésbé me- 55 legsziik fel és így ezeken a helyeken a fűtőtest és a szekrény külső oldalán kiképezett katódréteg között nagyobb a szigetelőképessége. A fal fűtése és ezzel a külső oldalon elrendezett emittáló réteg fűtése te- 60 hát gyakorlatilag sugárzás útján megy végbe. A zárt, lapos lemezalakú szekrény a fűtés részére való két áramcsatlakozáson kívül két nagy emittáló felületén vezető réteggel van ellátva, amely egyrészt az 65 áramnak a csőbe való katódikus bevezetésére szolgál, másrészt ezen az alapon preparáltatik a tulajdonképeni emissziós réteggel (oxyd vagy oxydkeverék, bárium, stb.). A 2a. és b. ábrák az elektródaelren- 70' dezés célszerű kiképzését szemléltetik. (8) a szekrény katódikus külső rétege, (G) az anód ós (7) a vezérlőrács. A két utóbbi elektróda U-alakú és a (8) rész körül meg van hajlítva, oly célból, hogy annak mind- 75 két irányú emisszióját lehetőleg kihasz-