106872. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű villamos kábel

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106872. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Nagyfeszültségű villamos kábel. Societá Italiana Pirelli cég Milano, úgyis mint Luigi Emanueli milanói főmérnök jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 6-ika. Nagybritánniai elsőbbsége 1929. évi junins hó 6-ika. A találmány nagyfeszültségű, impreg­nált papírszigetelésű és ezt a papírszige­télést körülvevő ólomlköpenyes villamos kábelre vonatkozik. Az ilyen kábelekben 5 a kábel felmelegedésekor az impregnáló­massza jobban tágul ki, mint a kábelben levő többi anyag. ÍEkmek következtében bizonyos körülmények között felmelege­dés alkalmával a kábelben uralkodó nyo-10 más oly nagymértékű lehet, hogy az ólomköpenyt kitágítja. Mivel pedig az ólom csak kis mértékben, vagy egyálta­lán nem rugalmas, a kábel kihűlése után a köpeny nem zsugorodik vissza eredeti 15 átmérőjére. Ennek következtében a kábel­ben üregek keletkeznek, melyek a szige­telés átütőszilárdságát csökkentik és a kábelben átütéseket okozhatnak. A. találmány értelmében ezeket a hát-2o rányokat úgy küszöböljük ki és a kábel felduzzadását úgy akadályozzuk meg, hogy a kábel belsejében, a villamos me­zőn kívül, oly testeket rendezünk el. ame­lyek az impregnálófolyadék tágulása és a 25 kábel többi szerkezeti anyagának, neveze­tesen a kábelköpenynek tágulása közötti különbséget kompenzálják. Ezeknek a testeknek a ihatása az, hogy a tágulások közötti különbség eliminálódik és a kábel-30 ben alacsonynyomású helyek, illetőleg üregek nem keletkeznek. A hatás eléré­sére alkalmas egyik eszköz az, hogy a ká­bel belsejében igázt át nem boosájtó, pl. fémből készült burkolattal ellátott tokba 35 zárt gáztömeget alkalmazunk. Ilymódon az impregnálóanyag túlságos mértékű kiter­jedését a bezárt gáztömeg térfogatának csökkentése kompenzálja. Ha a burkolat­ban, a kábel belsejében levő gáz kompri­málódik, úgy annak nyomása, a térfogat 4Q csökkenése következtében, törvényszerű­ség szerint növekedik. Ilymódon az im­pregnálóanyag kiterjedését a csökkenő térfogatú gáztömeg kompenzálja. A ká­belköpenyre ható nyomás ugyan megnő, 45 de sokkal kisebb mértékben, mint ahogy megnőne, ha a kábelben kompenzáló­anyag nem volna. Ilymódon tehát elér­jük, hogy a nyomás a kábel belsejében alatta marad annak a nyomásnak, amely 50 a kábel köpenyét felduzzasztaná. A kom­penzálóeszközök, melyeket a következők­ben röviden kompenzátoroknak nevezünk, a kábel belsejében tetszőleges helyen fek­hetnek, tethát pl. a vezetőkön belül, a ve- 55 zető és szigetelőanyag között, a szigetelő­anyagban, a szigetelőanyag és az ólom­köpeny között, vagy többvezetékes kábe­leknél a kábel egyes erei között kialakuló háromszögkeresztmetszetű terekben, me- 60 lyeket egyébként a kábelbe annak sodrá­sakor befuttatott anyaggal szoktak kitöl­teni. A kompenzátorok célszerűen körtől eltérő keresztmetszetű hengeres alakúak lehetnek, úgy hogy azok könnyen össze- 65 nyomhatok, ha külső nyomás alá kerül­nek. Ha a gáztartányok falainak rugal­mas deformálódóképességét fokozzuk, a falakat kereszt- vagy hosszirányban hul­lámos! thatjuk. A tartányok falai célsze- 70 rűen fémszalagokból állanak, melyeknek szegélyei átlapolhatok vagy összehegeszt­hetők. A kompenzátorok célszerűen több egymás után elhelyezett elemből állanak, mimellett mindegyik elemet a szomszé- 75 dos elemmel kapcsok vagy gyűrűk kötik, miáltal a kábel nagyobbfokú hajlítható­ságát biztosítjuk. Ilymódon az egyes cel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom