106869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonórostok előállítására nem áztatott növényi szárakból

— 2 — zott és az áztatási folyamatot pontosan egy bizonyos időben meg kell szakítani, minthogy a túlságosan hosszú ideig foly­tatott áztatás a rostot gyengíti és a tilo-5 lás közben képződő kóc mennyiségét nö­veli, míg túlságosan rövid ideig folytatott áztatás esetében a ragasztóanyagot tartal­mazó alkatrészeknek nagy része a rost­ban visszamard. Utóbbi esetben a rákö-10 vetkező eljárási folyamatok nehezebben vihetők keresztül és ezenkívül a fonórost minősége romlik. A végeredményben kapott lenrostok hossza 17—32 mm. A rostok levélszerűen 15 fekszenek egymás mellett és azokat a ra­gasztóanyagszerű anyag tartja össze, mely a fonórostoknak nem kívánatos al­katrésze. A találmány értelmében ezt a ragasztóanyagtartalmú anyagot feloldjuk 20 és hígítjuk ós annak nagy részét eltávo­lítjuk. A hígított ragasztóanyagtartalmú alkatrészeknek kis része a rostokban ma­rad és a levélszerűen egymáson fekvő rostok összetartását elősegíti, ami által 25 meglehetős erősségű és jóminőségű fonó­rostot kapunk. Mint említettük, eddig az áztatási fo­lyamatot feltétlenül szükségesnek tartot­ták ahhoz, hogy az egymáson fekvő ros-30 tokát egymástól elválasszuk, egymással párhuzamos helyzetbe hozzuk és azokat a fás alkatrészektől könnyen elválaszt­hassuk. Azáltal, hogy a találmány szerinti eljá-35 rásnál a fás alkatrészeket a len, kender stb. rosthordozó szárától elválasztjuk, a rost a többi alkatrésztől könnyen és sike­resen elkülöníthető anélkül, hogy áztatási folyamatra volna szükség. Az ilymódon 40 kapott rost kiváló minőségű, természetes világossárga színű (.ha előzőleg helyte­len kezelés folytán nem színeződött el), szép fénye és sima, lágy fogása van, és je­lentékeny kócveszteség nélkül gerebenez-45 hető. A rost jelentékeny hosszúságú és finom fonórostok előállítására könnyen még finomabb rostokra osztható fel. Le­hetséges továbbá az is, hogy 3/ nem szt^* tott len magvait és rostjait egyszerre kap-50 juk meg, minthogy a szalmát, ha raktáro­záshoz eléggé száraz, tilolhatjuk. A szalma tilolásánál kapott, nem áztatott részek továbbá jó állati takarmányt ad­nak, mely még azáltal javítható, hogy a 55 magvakat hozzákeverjük. Ha a rostot fás alkatrészeitől megsza­badítottuk, akkor áztatás nélkül oly ol­datba hozzuk, mely előnyösen oly szerves anyagot tartalmaz, mely a rostnak viasz­szerű alkatrészeire hat és ezeket eltávo- 60 lítja vagy oldja, még pedig oly mérték­ben, hogy a rost a fonáshoz alkalmas ál­lapotba jusson. Előnyös továbbá, ha a szó­banforgó vegyszer a rostra halványítóan is hat, amikor is a halványítás a fonás 65 előtt vagy után könnyen keresztülvihető. Azt találtuk, hogy a rost viasszerű al­katrészeinek feloldására oly vizes oldat a legalkalmasabb, mely 6—12 Vi% tiszta gli­cerint tartalmaz; ez az oldat a rostot 70 kissé fehéríti is. A glicerin százalékos mennyisége a megadottnál kisebb vagy nagyobb is lehet. Habár nem feltétlenül szükséges, előnyös lágy víz, pl. esővíz, tó­vagy folyóvíz használata, mely nem tar- 75 talmaz oldatban karbonátokat, alkáliákat vagy ásványokat. A tilolt, de nem áztatott lent vagy egyéb rostanyagot a glicerin­oldatba szobahőmérsékleten mártjuk, pl. 12>a%-os glicerinoldatban a rostot 10 per- 80 cig kell fürdetni. Ha a glicerin százalé­kos aránya kisebb, akkor a fürdetést hosz­szabb ideig folytatjuk. Ezután a rostot a í'ürdőfolyadéktól tetszőleges módon, pl. kifacsarással vagy centrifugálással meg- 85 szabadítjuk, levegőn megszárítjuk és a kapott termékből a fonórostot szokásos mó­don mechanikai továbbkezeléssel állítjuk elő. A hígított glicerin valószínűleg a ra- 90 gasztóanyagtartalmú alkatrészeknek leg­nagyobb részét feloldja és azokat részben el is távolítja. A feloldott ragasztóanyag többi része a rostban visszamarad és a le­vélszerűen egymáson fekvő rostrészecskék 95 összetartását elősegíti. Ezáltal nagyobb húzási szilárdságot érünk el. mint az áz­tatási eljárással előállított legjobb ros­toknál. A glicerin fenteimlített százalékos 100 mennyisége a megadott időben a legjobb eredményeket adja. A fürdő azonban a glicerint nagyobb százalékos arányban is tartalmazhatja anélkül, hogy ezáltal a rost kárt szenvedne. Ha azonban túlságo- 105 san sok glicerint veszünk, akkor a rost nedves tapintatú ós a gerebenezésnél na­gyobb a veszteség. Hátrányos az is, ha a rostot túlságosan soká hagyjuk a normá­lis fürdőben. Glicerin helyett magasabb- 110 rendű alkoholoknak más vegyületeit is al­kalmazhatjuk, így pl. dietilénglikolt, di­metilénglikolt, glicerolt stb. A glicerin azért előnyös, mert aránylag olcsó és elő­nyösen rendes szobahőmérsékleten alkal- 115 mazható. A frissen tilolt rostot célszerűen tiszta, vízzel mossuk. A víz ugyanis a káros fes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom