106869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonórostok előállítására nem áztatott növényi szárakból

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JM« SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106869. SZÁM. — XlVa/1. OSZTÁLY. Eljárás fonórostck előállítására nem áztatctt növényi szárakból. Lowry George Archibald mt'rnök New-York. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 19-ike. A találmányt eljárás képezi kiváló minőségű növényi, pl. len-, kender- vagy másefféle rostoknak közvetlenül az illető növények szalmájából vagy száraiból való 5 előállítására, melynél nem szükséges, hogy a rostokat vagy a növényi szárakat előzetes áztatási folyamatnak vessük alá. A találmány szerinti eljárás ennek megfelelően lehetővé teszi nagy húzó szilárd-10 iságú és kiváló minőségű fonórostoknak előállítását, anélkül, hogy a rostot tartalmazó növényi szárakat vagy magukat a rostokat a tilolási folyamat után, vagyis mintán azokat fás alkatrészeiktől meg-15 fosztottuk, áztatási folyamatnak tennők ki. A találmány szerinti eljárás különösen lehetővé teszi lennek, kendernek vagy más rosttartalmú növényeknek az aratás 20 időpontja és a fonás időpontja közötti feldolgozását, ahol is a íeldolgozáshoz szükséges időt rendkívüli mértékben megrövidítjük. Az eljárás terméke finom, lágy, selymes fonórost, melynek nagy a 25 húzási szilárdsága és mely világossárgás színű. A találmány értelmében a fás alkatrészek eltávolítása után a rostot ragasztóanyagot oldó folyadékba mártjuk, ezután 30 e folyadéktól megszabadítjuk és a gerebenezés és fonás előkészítése céljából megszárítjuk. A nem áztatott fonalaknak a szárakról való eltávolítása előtt a nem áztatott növényi száraknak fás magvát 35 rövid darabokra törjük széjjel. A ragasz főanyagot oldó folyadék vizes oldatból áll, mely a nem áztatott rost ragasztóanyagtartalmú alkatrészeit feloldó szerves oldószert tartalmaz. Mint szerves oldószer 40 előnyösen glicerin jön tekintetbe. A vizes oldat alkáliáktól mentes legyen. A glicerin százalékos aránya 4—15%, előnyösen 12 K> %. A rostot addig hagyjuk az oldószerfürdőben, míg annak ragasztóanyagszerű alkatrészei feloldódtak, ami rendszerint 10—20 percig tart. A rostokat a fürdő előtt és a tilolás után mossuk. Az ilymódon kapott fonórost selymes fénye, világossárga színe, lágy alkata, nagy húzó feszültsége és nagy 17—32 mm-nyi 50 rostmatringhossza által tűnik ki. Lennek pl. fonáshoz való kikészítésénél' eddig a rostot tartalmazó szárakat vagy azok szalmáját áztatási folyamatnak kellett alávetni és ezután a szárakat meg 55 kellett szárítani, mielőtt a rostokat ós a növénynek fás vázát el lehetett volna távolítani. A len áztatását, szárítását és tilolását már évszázadok óta gyakorolják és ezek a folyamatok valószínűleg már az 60 ókorban is ismeretesek voltak. Az áatatásnak számos javítását hozták javaslatba és sokféle gépet szerkesztettek az áztatott rost tisztítására, illetőleg ti tolására. Eddig tehát az áztatást fontosnak talál- 65 ták ahhoz, hogy jó fonórostot kapjanak pl. lenből vagy más rosttartalmú növényekből és a jelen találmányt megelőzően ez volt az egyetlen módja annak, hogy kiváló minőségű lenrostot kapjunk, mint 70 amilyent pl. Belgiumban a Courtrai-vidéken előállítanak. Az áztatási folyamat azonban az előállítási eljárásnak sok időt és munkát igénybevevő fázisa és amellett még az a hátránya is van, hogy az ázta- 75 tás folyamán bekövetkező erjedés az áztató tavak vagy folyók vizét, valamint a levegőt megfertőzi. Ezenfelül az az időszak, amely alatt a növényi rostokat az áztatásnak alávetik, pontosan meghatáro- 80