106866. lajstromszámú szabadalom • Tolóbukó-ablak
Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI 2B| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106866. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Tolóbukó-ablak. Márkus Győző és Nádor Pál gépészmérnökök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 22-ike. A találmány toló-bukó ablakira vonatkozik és lényege abban van, hogy az önsúlyuknál fogva kiegyensúlyozott, forgáscsapjuknál fogva az ablaktok hornyaiban 5 vezetett ablakszárnyaknak az ablaktokban forgathatóan ágyazott emeItyűszerkezelt el való közvetlen vagy közvetett kapcsolata olyan, hogy csukott ablak mellett az emeltyűszerkezet és az ablakszárnyak 10 egy síkban fekszenek, míg nyitáskor az ablakszárnyak egyikének elmozdításával mindkét ablakszárny, egyidejűleg, kényszermozgásúan megnyílik, mi mellett az ablakszárnyakat összekötő emeltyűkarok 15 hosszának és egymáshoz való viszonyának különféle megválasztásával az ablakszárnyak azonos vagy különböző szög alatt nyílnak meg. Mindkét esetben az ablakszárnyak vagy fedik egymást, ami-20 kor is a szellőzés a szárnyak fölött és alatt jön létre, vagy egymástól elállnak, amikor szellőzés a két ablakszárny között is keletkezik. Mellékelt rajzok a találmány különböző, 25 példaképpeni, kiviteli alakjait tüntetik fel és természetes, hogy a találmány különböző módosításokat és kiegészítéseket enged meg anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Az 30 1., 2. ós 8. ábra a találmány szerinti tolóbukó ablak egyik kiviteli alakjának elől-és oldalnézete teljesen nyitott, illetve csukott ablakszárnyak mellett. A 4., 5. és 6. ábra más kiviteli alak elől-35 és oldalnézete félig nyitott és csukott ablakszárnyak mellett. A 7., 8. és 9. ábra további kiviteli alak elől- és oldalnézete félig nyitott és csukott ablakszárnyak mellett. A 40 10. és 11. ábra további kiviteli alak elől- ós oldalnézetben, félig nyitott helyzeit mellett. A 12. és 13. ábra a 10. és 11. ábra szerinti kiviteli emeltyűszerikezet oldalnézete és keresztmetszete nagyobbított léptekben. A 45 14. és 15. ábra az emeltyűszerkezet két további, példaképpeni, kiviteli alakja. Az 1—3. ábra szerint az (a) ablaktok felső és alsó (b, b1 ) hornyában a (c) és (c1 ) ablakszárnyak (d) és (d1 ) csapja van 50 vezetve, mely hornyokban az ablakszárnyak egymásfelé tolhatók, vagy egymástól eltávolíthatók. A két ablakszárnyat az (a) ablaktokban forgathatóan ágyazott, egyeoalőkarú (f) emeltyű köti össze. Csu- 55 kott ablak (3. ábra) mellett az ablakszárnyak és az emeltyű egy és ugyanazon síkban foglalnak helyet. Ha az ablakszárnyakat ki akarjuk nyitni, akkor pl. az alsó (c1 ) ablakszárnyat, a függőleges sík- 00 bál kimozdítva, felfelé toljuk, miáltal a felső (c) ablak, kényszermozgásúan, befelé tolódik és az (f) kétkarú emeltyű elforgatása folytán mindkét ablakszárny, egyidejűleg, hasonló szög alatt megnyílik. 65 A szög nagysága, illetve a nyílás mértéke az (f) emeltyű karjainak hosszától függ, mely utóbbi, teljes nyitásnál, kb. 90° elfordulást végez. Nyitott ablakszárnyak mellett eszerint 70 szellőző rés keletkezik a (c, c1 ) ablakszárnyak közötti, továbbá az ablakszárnyak és az (a) ablaktok felső ós alsó széle közti (g) és (g1 ) térben. A 4—6. ábra szerinti kivitel annyiban 75 tér el az 1—3. ábra szerinti kiviteltől, hogy az egyenlő karú (f) emeltyű karjainak hossza olykép van megválasztva, hogy annak kb. 180°-os elforgatásával a két ablakszárny az ablaktok középső részében 80
