106864. lajstromszámú szabadalom • Ólomsöréttel töltött, látható céltszabályozó, hordképességet növelő vadászfegyvertöltény

— 2 — golással is el lehet érni, azzal a biztosítékkal, hogy valamennyi sörét a célba fog érni. Ismeretes továbbá, hogy közönséges 5 hüvellyel, mozgó célpontra történt lövés után a vadász nem tudja, hogy lövése a célhoz képest miként alakult; a találmány szerinti tölténynél, tekintettel a fékező szerkezenek röppályája alatt való látha-10 tóságára, a vadász bizonyos előre kiszámított kisebb-nagyobb röptávon, sőt az egész röptávon is követheti a töltény röppályáját. A találmány szerinti tölténynek simuló és rugalmas burkolata van, mely 15 gummiból készülhet és melynek alakja gömbvégű henger vagy csúcsban végződő henger lehet, s melynek tetején egy nyílás van, míg a burkolat alja közvetve vagy közvetlenül egy széles fékezőszerkezethez 20 van kapcsolva, mely utóbbi, dacára a szélhatásnak, erőművileg feszíttetik ós feszített helyzetében tartatik. Az üreges hüvely kisebb-nagyobb ólomsöréttel van megtöltve. 25 A kilövés pillanatában létrejövő erőhatás kilöki a töltényt s legyőzve a benne lévő sörétek tehetetlenségét, azokat maga előtt hajtja. A telhetetlenség folytán a kilövés utáni pillanatban a sörétek a töl-30 tény fenekén helyezkednek el. A csőben való haladás alatt a gummiburkolat bordái a kemény fémhez súrlódnak s a söréteknek nincs módjuk a deformálódásra s felveszik a gummiburkolat sebességét. 35 Midőn a töltény a csőből kiér, a fékező szerkezet szétnyílik s a töltény sebességét lassítani törekszik; — ez a fékezés csak a könnyű burkolatra hat, míg a nehezebb sörétek a kilépő nyílás felé gyor-40 sulnak. Ekkor egy érdekes tünemény áll elő: az összes sörétek sebessége nagyobb lévén, mint a burkolaté, először is kavarodás áll elő, mely kilépésüket megakasztja (ugyanilyen eset észlelhető, mi-45 dőn valamely előadási teremben tömegőrületből kifolyólag a nézők az egyetlen kijárat felé tódulnak) azok a sörétek, melyek már a szélén vannak, megakadályozzák a többiek kitódulását, de ők maguk is 50 a nyílás közepe felé ható nyomás folytán akadályozva vannak a kilépésben. Csakis akor, mikor már a hengeres rész és a nyílás közti kúposság szögének, valamint a i'ial anyagának rugékonysága, illetve me-55 1-evségének megfelelően, egy bizonyos fajta rend helyreállott, akkor kezdődik a söréteknek a nyíláson át való távozása. Ebben a pillanatnyi nyugalmi helyzetben a sör étek a nyíláson át nagyobb sebességgel távozhatnak, mint a töltény fékezett 60 burkolatának sebessége. A söretek távozása a töltény fejrésze kúpossági szögének, a nyílás átmérőjének s a sörétek nagyságának megfelelően kisebb vagy nagyobb sebességgel történhet. 65 Természetes, hogy minél tompább a kúposság, annál inkább akadályoztatiik a sörétek eltávozása, míg ha a kúp hegyesebb, akkor a távozás könnyebben történik. Az áthaladást a falak tömörsége 70 vagy merevsége, a központi nyílás átmérője, a sőrétek nagysága s a fékezés erőssége is befolyásolja. A pályajelző hüvelyeknél, melyek mint már említettük, a célzás helyesbítésére 75 valók, szükséges, hogy a sőrétek minél később haladjanak át a nyíláson, különösen tisztán pályajelző és hatástalan töltényeknél, a töltény feje kis kúposságú, falai vastagok és merevek, nyílásuk arány- 80 lag kicsi s igen apró sörétekkel, úgynevezett sörétporral töltetnek ki. Ilyen elrendezéssel el lehet érni, hogy a sörétek csak akkor haladnak át a nyíláson, mikor a töltény már egy 50 méteres útat megtett, 85 melynek folytán a vadásznak módjában van megügyelni a röppályát, melyet a láthatatlan sörétek megtettek volna ugyanezen pontig, miután a pályajelző lövedék sebessége egy vadászfegyver sö- 90 rétéi közepes sebességének megfelelően volt választva. A gyilkoló hüvelynél evvel szemben a kúpossági szög hegyesebb, a fal vékonyabb és kevésbé merev, a kilépő nyílás 95 átmérője nagyobb, a sörétek nagyobbak s így gyorsabban haladhatnak át a nyíláson. Általánosságban ezeknél a hüvelyeknél a gyilkoló töltény kiürülése a cső végétől számított 10—20 méternyire kezdő- 10 dik s evvel további 10—20 m hasznos lőtávtöbbletet nyertünk. Természetes, hogy a puskaporadagolásnak a fékezésnek, a kúposságnak, a töltény ellenállásának, a nyílásnak és a sö- 10 rétek nagyságának megfelelően teljesen kívánság szerint lehet a körülmények kívánta töltényt kiképezni, vagyis egyszerűen pályajelzőnek az egész röppályára, vagy gyilkolónak egy határozott lőtávra, ll vagy pályajelzőnek egy igen hosszú pályarészre s utána gyilkolónak, a, sörétek hirtelen kiürülésével. A töltény és fékező szerkezetének néhány példaképeni kiviteli alakját a csa- 11 tolt rajzokon tüntettük fel, amelyeken