106855. lajstromszámú szabadalom • Szalagmikrofon

zöljiik. Ezt a hasítékot úgy méretezzük, hogy csillapítása a kicsiny hátsó tér rezonancia frekvenciája alatt elegendő nagy legyen ahhoz, hogy észrevehető hangtelje-5 sítmónyek ne léphessenek át a nagyobb hangtérbe. Nagy frekvenciáknál a levegő a hasítékban megszorul. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nagy hangtérnek csatolása nagy frekvenciáknál megszűnik. A 10 közepes frekvenciák körzeténél azonban a hasíték csillapító hatásának még elhanyagolhatónak kell lennie. Hasíték helyett oly szűk furatokat is alkalmazhatunk, melyek nagy frekven-15 ciákkal szemben a fent leírt nagy mértékű ellenállást tanúsítják. A rajzok a találmány szerinti membrán példakénti megoldását tüntetik fel. Az 1. ábra a mikrofon keresztmetszetét, a 20 2. ábra az 1. ábra A—B vonala menti, metszetet mutat. A (7) mágnes légközében van a (2) szalag. A szalag mögött van az (1) nyomástér, melyet a (4) hasíték a (3) hangtérrel 25 köt össze. A (3) hangteret önmagában ismert módon nemezzel töltöttük ki, míg az (1) nyomástér (6) gazeablakon keresztül a külléggel közlekedik. A (3) hangteret a külléggel széles (5) 30 hasítéikok kötik össze. Az egyes rezonanciafrekvenciákat úgy kell megválasztani, hogy a rezonanciagörbékben szakadások ne legyenek. Ezt a teltételt úgy elégítjük ki, hogy az egyes 35 rezonátorokat igen erősen csillapítjuk, A (3) hangteret önmagában ismert módon a nemeztöltelék csillapítja. Ezenkívül az (5) hasítékok, melyeken át a hangtér a külléggel közlekedik, szintén fokozzák a Í0 csillapítást. Hasonlóak a viszonyok az (1) nyomástérnél, mely a (6) gazeablakon keresztül a külléggel közlekedik. Végül a (4) csatoló hasítékokra leadott teljesítmény a kisebb (1) nyomástér csillapítá-45 sát növeli. Az új szalagmikrofon a különböző hangfrekvenciákkal szemben úgy viselkedik, mint azt a 3. ábrában feltüntetett görbe mutatja. A legmélyebb frekvenciák-50 nál a szalag önfrekvenciája (1 görbe) a mérvadó. E fölé helyezkedik a közepes frekvenciáknál a nagyobb hangtér rezonanciarezgése (2 görbe). Ha a frekvenciát tovább fokozzuk, akkor a hasíték ha-55 tása következtében a nagy hangtér csatolása mind jobban megszűnik, érvényesül a kisebb nyomástér harántrezonanciája (3 görbe) és megakadályozza nagy frekvenciáknál az érzékenység csökkenését. Végül a legmagasabb frekvenciáknál a 60 nyomástér hosszfrekvenciája fokozza az érzékenj^séget (4 görbe). Az új membránszerkezettel szélesebb frekvenciaszalagot és a típusok állandóságát sikerült elérni. Ha a közepes frek- 65 venciák körzetében a nemeztölteléknek van is befolyása, ezt a befolyást nagyobb frekvenciáknál a szalag közvetlen szomszédságában a jól meghatározott nyomástér és a hasítéknak a csatolást meg- 70 szüntető hatása kikapcsolja. Az ábrákban látható nyomástér helyett mechanikai rezonátorokat is alkalmazhatunk. A mikrofon frekvenciakarakterisztikája változik, ha, azt más gázkörzetben, 75 pl. hidrogénatmoszférában alkalmazzuk,, ami bizonyos körülmények között célszerű lehet. A harántrezonancia a körzet megváltoztatásával nem változik, míg a hosszrezonancia, amely a hangnak a kér- 80 déses körzetben való terjedési sebességétől függ, lényegesen változik. Szabadalmi igények: 1. Elektrodinamikus mikrofon áramot vezető membránnal, amelyet az át- 85 viendő frekvenciakörzetet növelő, több, célszerűen erős csillapítású rezonátor jellemez, 2. Az 1. igénypontban védett elektrodinamikus mikrofon változata, amelyet 90 a membrán mögött elrendezett oly járulékos rezonátor jellemez, melynek önrezgései az átviendő frekvenciaterület felső határánál vannak. 3. Az 1. és 2. igénypontokban védett 95 elektrodinamikus mikrofon változata, amelyet a rezonátor oly méretezése jellemez, hogy annak két különböző rezonanciája van és pedig az, egyik rezonancia (harántrezonancia) kb. 4000 10i Herznél, a második rezonancia (hosszrezonancia) kb. 8000 Herznél. 4. Az, 1. vagy 2. igénypontban védett elektrodinamikus mikrofon változata, amelyet a nyomásteret a nálánál na- ioí gyobb hangtérrel csatoló hasítékcsatornák vagy furatok jellemeznek. 5. A 4. igénypontban védett elektrodinamikus mikrofon változata, amelyet a tereket egymással összekötő nyílások 111 oly méretezése jellemez, hogy azok el-