106855. lajstromszámú szabadalom • Szalagmikrofon

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106855. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Szalagmikrofon. Siemens & Halske A. G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1931. évi julius hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 21-ike. A találmány elektrodinamikus mikrofonra vonatkozik, melynek membránján áram folyik át (szalagmikrofon). Ez ismert szalagmikrofonoknál a szalag mö~ 5 gött fekvő egész teret a szalag közvetlen szomszédságáig nemezzel tömik ki. Ez a szerkezet azután a következő módon működik: mély frekvenciáknál csak a szalag rezonanciája érvényesül, melynek csúcsa 10 kb. 100—200 Herznél van. Közepes frekvenciáknál a csatolt hangtér rezonanciája érvényesül, mely rezonancia fekvés és szelektivitás szempontjából a nemeztölteléktől, valamint attól is függ, hogy a hang-15 tér milyen összeköttetésben áll a külléggel. Az ily módon kiképezett szalagmikrofonok általában teljesen megfeleltek azoknak a követelményeknek, melyeket jó átvitellel szemben állítunk, azonban zava-20 róan hat az a körülmény, hogy a szerkezet a magasabb frekvenciákat kevésbé jól adja vissza ós hogy a nemeztöltelék különbözősége különböző mikrofonoknál a közepes frekvenciák visszaadását észreve-25 íietően befolyásolja, amennyiben különböző mikrofonok különböző nemeztöltésük szerint a közepes frekvenciákat különböző módokon adják vissza. Különösen zavar ez a jelenség sorozatos gyártásnál, mert 30 ilyennek esetében nagyobb számú mikrofont egymás közt egyező karakterisztikákkal előállítani nehéz feladat. A találmány értelmében ezeket a hátrányokat úgy küszöböljük ki és különösen a 35 magas frekvenciák visszadását úgy tökéletesíthetjük, hogy a szalag mögött egy vagy több járulékos rezonátort alkalmazunk. Mint ilyen rezonátort célszerűen dimenzióiban meghatározott nyomás alatt álló teret használhatunk. Ez a nyomástér ío a szalag anyagával együtt a nagy frekvenciák, pl. 4000 Herz körzetében önrezgóst (harántrezonanciát) ad. Ez a rezonancia a nagy frekvenciák visszaadását lényegesen javítja és az ily nyomástér nél- 45 kül a nevezett körzetben a frekvenciagörbék sülyednének. A legnagyobb frekvenciák körzetét tov'ábbnienően a nyounástér hosszirányú rezonanciája javítja. A teret úgy képezzük ki, hogy a hosszrezo- 50 nancia önrezgése kb. 8000 Herznél legyen. Ez a rezgés a szalag mögötti, a két oldalt (fent ós lent) nyitott nyomástérnek alaprezgése. Az a körülmény, hogy a nyomóstér végein nyitva van, neim be- 55 folyásolja károsan harántrezonanoiák keletkezését, mert a szalag közepe mögötti nyomásviszonyokat a harántrezonanciánál a végek kiképzése már nem befolyásolja lényegesen, ha a harántrezonancia 60 elég magasan fekszik. A szalag mögött fekvő ilyen nyomástér a légpárna merevsége következtében a szalag amplitúdóját a rezonanciaterületen kívül csökkentené. Ezt a hátrányt a találmány értelmében 65 úgy küszöböljük ki, hogy ennél a nyomástérnél nagyabb járulékos nyomásteret alkalmazunk, mely az első nyomástérhez csatolva van. Ezt a járulékos nagyobbik teret po. a mágnes szárai képezhetik, úgy 70 hogy a rezonanciaterek együttesen, mint közös összefüggő tér foghatók fel, amelyet közbenső fal egy kisebb és egy nagyobb nyomástérre oszt. Ezzel elérjük azt, hogy rezonanciája a közepes frekvenciáknál is- 75 mét érvényesül. Hogy a harántrezonancia a kis nyomástérben ennek dacára létre jöjjön, a csatolást pl. hasíték útján eszkö-