106843. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest, különösen pótfűtőtest

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI JHX SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106843. SZÁM. — IL/H. OSZTÁLY. Fűtőtest, különösen pótfűtőtest. Éder István oki. gépészmérnök Ercsi. A bejelentés napja 1932. évi március hó 14-ike. A fűtőtestek, különösen a pótfűtőtestek jósága tüzeléstechnikai szempontból főleg attól függ, hogy milyenek a mlelegátadási tulajdonságai, nevezetesen mekkora az 5 aktív fűtőfelülete és hogy mekkora a fűtőközeggel szemben kifejtett ellenállása, vagyis, hogy mily mértékben csökkenti a huzatot. A találmány célja, hogy lehetőleg kis 10 ellenállás mellett a fűtőközeg tökéletesen érintkezzék a fűtőtesttel. Ezt a találmány értelmében a fűtőtesthez csatlakozó, a fűtőközeget a fűtőtestbe juttató és annak belsejében az forgómozgásra késztető te-15 relővezetékkel érjük el. A fűtőtestet célszerűen hengeres alakúra képezzük ki és a fűtőközeget a fűtőköpenyhez érintőlegesen oldalról, illetve excentrikusan vezetjük be, minek folytán a fűtőközeg a fűtő-20 testben csavaralakú pályán halad és eközben a fellépő turbulenciák következtében a fűtőközeg elemi részei ismételten érintkezhetnek a fűtőtest falával. Az ilyen fűtőtesteknél, különösen pót-25 fűtőtesteknél az ellenáram elvét is alkalmazhatjuk, olykép, hogy a fűtőközeget a fűtőtestekben felülről lefelé vezetjük, a felmelegítendő közeg, pl. levegő pedig a fűtőtest alsó részéről felfelé áramolva 80 mindig melegebb és melegebb részekkel érintkezik. Még tökéletesebb hőátadást érhetünk el, ha két koncentrikusan egymásbatóit hengerfal között csavarvonal alakban vezet-35 jük a fűtőközeget; a jobb hőátadás miatt még a fűtőtestek külső felületét bordázottan is kiképezhetjük. A találmány példaképem kiviteli alakjait az ábrák mutatják, ahol az 1. ábra a találmány szerinti fűtőtestet 40 oldalnézetben, a 2. ábra ugyanazt metszetben mutatja, a 3. ábra egy másik kivitel oldalnézete^ a 4. és 5. ábra egy harmadik kivitel oldalnézete, illetőleg metszete. 45 Az 1. és 2. ábrák légnemű fűtőközeggel táplált bordás fűtőhengert mutatnak. A fűtőközeg, pl. égéstermék a tangenciálisan betorkoló (1) csővezetéken át áramlik a fűtőhengerbe, ahol a henger falába üt- 50 kőzve forgómozgással halad a (2) hengeren lefelé és az ugyancsak tangenciálisan csatlakozó (3) vezetéken át hagyja el a fűtőtestet. A fűtőtest külső falán (4) bordázat van. 55 A 3. ábra a találmány másik változatát mutatja. Az égéstermékeket alul, az (5) csonkon vezetjük be a (6) hengerbe, melyek forgómozgás közben jutnak a (7) elvezetőcsőhöz. Ez a felvett példában kúp- 60 alakú és axiálisan elrendezett. A 4. és 5. ábra az 1. és 2. ábrákéhoz hasonló megoldást mutat, azzal a különbséggel, hogy a (8) hengerben egy másik (9) henger koaxiálisan áll és a fűtőközeg 65 a két henger közötti gyűrűkeresztmetszetű (10) térben áramlik, ugyancsak csavarvonalalakban. A be- és kivezetés érintő (11), illetőleg (12) csatlakozással történik. Mind a belső, mind a külső hengeren (13) 70 bordázat van. A leírt fűtőtest különösen pótfűtési célra alkalmas, amennyiben a tulajdonképeni fűtőtestben nem elegendő mértékben lehűtött égéstermékeket még tovább hűti, 75 illetőleg mielegük elvonható részét a fűtendő környezetbe vezeti.